Steve szemszöge
Arra ébredtem, hogy Lisa is megmozdult mellettem. Adtam egy puszit az arcára, majd kinyitotta ő is a szemét.
- Jó reggelt - simogatta meg az arcom.
- Jó reggelt - adtam egy apró csókot neki.
Hozzám bújt, én pedig örömmel öleltem át. A tegnap este elég rossz volt neki, tudom hogy mennyire sajnálja, hogy Hope elmegy.
- Menjünk le. Legyél most a húgoddal - adtam neki még egy puszit és felültem.
Még most is szégyenlős volt előttem, ezért csak titokban bámultam meg meztelen testét, amikor öltözött. Ilyenkor csak újra az ágyba dönteném és nem is kelnék fel vele egész nap.
Mikor mindketten felöltöztünk még adtam neki egy igazán hosszú csókot, majd a kezét fogtam meg.
- Azt szerinted tudja már Tony, hogy mikor megy vele? - nyitja ki az ajtót.
- Nem tudom, hogy visszajött-e már Pepper-el, de megbeszélem vele, hogy csak délután.
Bólintott és szomorúan indult meg előre a lépcsőn. A konyhába érve már itt volt Pepper és Morgan, amiért tényleg szomorú lett.
- Mikor viszed Hope-ot? - fordult Tony felé.
- Amikor akarjátok. Ma ráérek.
- Lehet később? - kérdezi nagy szomorú szemekkel.
- Persze.
- Tegnap nem is tett rendett este - bosszankodott Clint. - Ma reggel csináltam meg, de nem fogok haragudni rá. Rossz, hogy elmegy.
- Igaz - ivott bele a kávéba Natasa is.
Én is csináltam magamnak és Lisa-nak is, majd leültünk egymás mellé. Mindenki megkedvelte őt, végre kimutatta milyen is valójában.
- Nem volt még itt? - kérdezte Lisa.
- Még nem - ette Clint a szendvicsét.
Mostanában legalább már alszik. Örülök, hogy ez sikerült neki és ezáltal ennyire jól van. Pár perc múlva Bucky jött be.
- Tegnap itt hagytál mindent! - szólal meg először Clint, de Bucky csak vállat vont.
Én azt hittem, hogy tesz valamit az elmúlt hetekben Hope-al kapcsolatban, de Hope megy, így ez már lényegtelen is. Nem értem miért nem hívta el egy randira.
- Valaki jön még elvinni Hope-ot? - tette fel a kérdését Tony.
- Gondolom én nem mehetek - lett még szomorúbb Lisa.
- Jól gondolod, mert... - de elhallgatott, mert Hope besétált.
Nem volt valami rendben. Nem volt szomorú, de volt valami az arcán.
- Na végre Hope. Mikor...
- Mehetünk Hercegnő? - lökte el magát Bucky a pulttól és indult meg Hope felé.
Tony-ba fagyott a szó, de én is elképedve néztem.
- Igen - fogta meg Bucky kinyújtott kezét.
- Van pár ötletem - indult meg ki az ajtón és húzta maga után a lányt. - De előtte még el kell valamit intézni...
A többit már én sem hallottam, de annyira meg voltam döbbenve, hogy még az sem jutott eszembe, hogy felálljak.
- Ez most... - kezdtem bele.
Lisa teljesen le volt fagyva mellettem, Tony-nak a szája még mindig nyitva volt. Natasa és Clint is az ajtó felé bámult és nem pislogtak.
- Végre ezek is - ivott bele boldogan a kávéba Pepper.
YOU ARE READING
Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/
FanfictionLisa és Hope olyanok, mint a víz és a tűz, mégis a legjobb testvérek és szeretik egymást. Az életük egy átlagosnak hitt napon változik meg, amikor megtámadják őket és szüleik halála után kénytelenek menekülni. Másfél évvel később a Bosszúállók talá...