Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

42. Nem lesz gond

Bucky szemszöge

Néztem ahogy végül egy zacskó mogyorót és egy tábla csokit tesz le. Érdekes. Ezt mégis hogyan akarja?

- Menj el onnan! Megeszed az összeset - tolja el a kezem a tál elől.

- Vedd úgy, hogy az én részem eszem meg.

- Persze. Jól van, akkor te már nem kapsz - von vállat.

- Azért ez nem így működik. Csak ebből ettem meg a részem.

- Ühüm.

Oldalról néztem rá. Semmi nem látszik rajta. Még csak rosszul sem érzi magát attól, amit Jack mondott, vagy nagyon jól leplezi.

Néhány mai férfi ilyen. Kimondják, amit gondolnak. Nyersen, őszintén és azért merik ezt megtenni, mert sok nőnek bejön ez. Azért örültem, hogy ő pont nem ez a fajta.

- Minek a csoki? - kérdeztem inkább.

- Megolvasztom és az is rajta lesz.

- És a mogyoró?

- Az oldalán.

Aha. Próbáltam elképzelni, de nem ment. Elővett valami kanalat és a krémet tette maga elé, majd az epret és a málnát szórta bele.

- Az finom?

- Nem kóstoltam.

- Akkor majd én - állok mellé.

- Biztos nem - húzta el előlem a tálat.

- Veled nem jó főzni - pedig piszkosul örülök neki, hogy nem küldött el.

- Nem is főzünk - mosolyog rám. - Ez sütés.

Kurva jól nézett ki, amikor összeállította a tortát, majd elém tolta a tálat.

- Ezt megeheted.

Nem kellett kétszer mondani. Rózsaszín volt a krém és az eper darabok. Baszki, ez rohadt finom. Közben néztem, hogy mennyire figyelmesen teszi rá a habot. Haja néha előre lógott hiába tűrte mindig a füle mögé. Végül lehúzott egy hajgumit a csuklójáról és összefogta hátul.

Amikor először láttam róla képet, rohadt hosszú vörös haja volt. Majd barna volt, amikor találkoztunk. De ez nagyon jól állt neki. És ez a rózsaszín pulóver még dobott is rajta.

- A hab is finom? - tettem fel a következő kérdést.

- Bucky - hajolt le, mert valamit nézett a tortán. - Ha nem fogod be te is kimész.

- És abból is marad?

- Nem.

Annyira precízen csinálta. Addig nem hagyta abba, amíg nem lett szép sima és olyan éle volt, hogy ezt egy mérnök is megirigyelné. Feltolta a szemüveget és úgy is szemügyre vette. Nem tetszett neki az eredmény.

- Szép. Mi bajod vele?

- Itt nem jó.

Néztem, de nem láttam. Majd oda álltam közvetlen mellé, de akkor sem láttam.

- Mégis hol?

- Itt! - mutat valamit idegesen.

- Nincs ott semmi Hercegnő.

- Itt! - mutat megint. - Jól van menj inkább arrébb - tolt félre, ezt elég sokszor tette már meg mióta ismerjük egymást. 

Valamit csinált vele, aztán bólintott. Semmi nem változott rajta. A maradék habot is elém tolta.