Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

83. "Semmi"

Hope szemszöge

Clint újra sóhajtott egyet. Az Emily Párizsban nem az ő sorozata.

- Mikor nézzük a miénk? - fordul felém.

- Majd - intem le.

Megint csak sóhajtott. Tetszik neki a Last of Us sorozat, nekem is, de ez is tetszik.

Pepper dobott nekem egy marok popcornt. Morgan alszik és amint lejött folytattuk. Natasa éppen a boros poharát szorongatta, míg Lisa gumicukrot evett.

Kényelmesen feküdtünk addig, amíg nem nyílt a lift ajtó. Mindannyian arra kaptuk a fejünk és Natasa megállította a filmet. Steve lépett be először. Lisa olyan kis édesen állt fel.

- Fent vagytok? - volt meglepett.

- Igen - sétált hozzá egy csókra.

- Na mizu? - jött Sam is be.

De nem foglalkoztam vele, amikor Bucky is megjelent mögötte. Nagy lendülettel keltem fel és meg sem álltam, amíg karjaim nem fontam a nyaka köré. Átölelte a derekam és felemelt a földről.

- Mi a fene? Barnes!? - kiáltott hangosan Sam. - Erről én eddig miért nem tudtam?

- Volt fontosabb dolgunk is - jött be Tony is.

Én csak szorosan fogtam, amíg nem tett a földre akkor pedig egy csókot kaptam.

- Egyébként Barnes már el is jegyezte Hope-ot - hallottam még Tony hangját.

- Bazdmeg, én erről miért nem tudtam? Lagzi lesz? A pia az enyém.

Abba hagytam a csókot és végre kezeim közé vettem az arcát. Imádom ezeket a szemeket. Olyan gyönyörűen kék és csak engem néz, szája pedig mosolyra húzódott.

- Szia Hercegnő - húzott még közelebb.

- Szerelmem. Minden rendben ment?

- Persze, de rólad most sem semmi - nézett oldalra dühösen.

- Semmi? - néztem hátra a többiekre.

- Nem - mondta Tony fáradtan.

- Akkor? - fordultam vissza Bucky-hoz.

- Semmi. Nem volt semmi. Voltak emberek, de semmi hasznos - simogatta meg az oldalam.

Ez nem hangzik jól. Azt reméltem, hogy lesz valami. Erre megint semmi. Nem volt itt Bucky két napig és azt reméltem, hogy legalább jó hírrel jönnek vissza.

- Nagy létesítmény volt, de tényleg semmi - sóhajtott Steve. - Még azt sem tudjuk mit csináltak ott. Semmi.

- És ki tudja mikor találunk egy újat - ült le Sam is.

- Nem vagy fáradt? - fordította az arcom maga felé.

- Csak egy kicsit - biztosan kiolvasta az arcomról, hogy volt álmom most is, ezért adott egy lágy csókot.

- Már most kezdik - jött Tony ingerült hangja.

- Nem Stark - nézett még mindig engem. - Jobban hiányzott az, hogy nem látom.

- Nagy a szerelem? - találgatott Sam.

- Az biztos, hogy nem fogják magukat vissza - helyeselt Clint.

- Két napja a fürdőben leszakadt a polc - kontrázik rá Natasa, én pedig nevetve fordultam oda. Szép kis élmény volt. - Eltört a hajlakkom teteje is, meg a dezodorom és még lehetne sorolni.

- Mit... - de aztán elhallgatott. - Már tudom mit csináltak.

Bucky megfogta a kezem és együtt indultunk el a folyosón és most is az ő szobájába vezetett be.