Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

102. Vad és gyengéd (+18)

Hope szemszöge

Mosolyogva vettem el tőle a tányért, amit nekem nyújtott, aztán levágta magát mellém. Luna azonnal megjelent és leült elém, majd szinte kinézte a kezemből a szendvicset. Szétnyitottam és egy pici kolbász darabot dobtam neki.

- Hope! Az istenit már! - csap gyengéden a combomra Bucky.

- Éhes - haraptam bele inkább.

- Nehogy merj neki adni! - fenyeget meg.

- És ha adok? - húztam fel a szemöldököm.

Bucky arca megváltozott és megnyalta az alsó ajkát, majd mosolyogva nézett rám. Én már pontosan értettem ezt, csak sajnos mások is.

- Barnes! - akad ki Tony. - Ne előttem nyalogasd a szád. Jézusom. Rémálmom lesz nekem is.

- Remélem visszatérő - húzza még szélesebb mosolyra a száját. - Bár velem öröm álmodni - dől hátra és teszi kezét a hátam mögé.

- Tudtam mi hiányzik az életemből.

- Nyugodj meg Stark. Nem te fogod a számat érezni - sóhajt egyet, de pajkos mosolyra húzódott a szája.

Én csak kuncogtam és lefelé néztem. Amikor végül a többiekre néztem csak Nat és Sam próbálta a nevetését elfojtani, a többiek teljesen le voltak dermedve.

- Ezt nekem címezte - szólaltam meg. - Miért vagytok ennyire lesokkolva?

- A fürdőszobai akció után már nem is csodálom, hogy várandós lettél. Ez egy állat - reagálta le Tony.

- Sajnos a vadállatot vissza kell most fogni - fogta meg az övét és húzta feljebb a nadrágot.

Sam eddig bírta, itt kitört belőle a röhögés. Én csak rácsaptam Bucky karjára, hogy viselkedjen. Úgy csinál mintha végig szexeltük volna az összes napot mióta itt vagyok.

- Van itt vadállat? - kérdezte Morgan az apját.

- Van - felelt Bucky. - De te csak Bundást vidd arrébb - int Luna felé.

- Nem Bundás! - kilátok rá. - Luna.

- Luna, Bundás, Cirmos. Én tőlem pulóver zabáló is lehet a nevet.

- James Barnes! - háborodtam fel. - Ő egy aranyos kutyus.

- Inkább, mint egy kis egér - suttogta. - Szét rág minden és csak egy napja van itt.

Tegnap még milyen aranyosan adta a kezembe. Még most is nehezen hiszem el, annyira örülök neki. Tényleg olyan édes kutyus, de Bucky-nál elvágta magát az éjszaka.

- Nem beszélgetek veled - fordultam el tőle.

- Majd csinálsz mást.

- Ez teljesen kész van - nevet fel újra Sam.

Már én sem tudtam mit mondani, így újra a szendvicsbe haraptam. Lisa iszonyat vörös fejjel nézett másfelé. Pedig ő is várandós, mit finomkodik?

- Valamit vettél be a konyhában? - érdeklődik Tony. - Vagy éppen elgurult a napi adagod?

- Ha már napi adagnál tartunk... - néztem ahogy feláll, akkor ijedtem meg, amikor a kezem után nyúlt.

- Én még eszek! - kiáltottam rá teli szájjal.

- Hozd azt is - vont vállat.

Ellenkezni sem tudtam, amikor ölbe kapott a tányérral a kezemben. Teljesen megbolondult.

- Engem is dobjon fel valaki! - ment Morgan az apjához.

- Kösz Barnes - hallottam Tony hangját.

Bucky elindult velem a folyosó felé, de azzal nem számolt, hogy lesz egy kisérőnk.