Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

82. Fürdőszoba (+18)

Bucky szemszöge

Becsuktam magunk mögött az ajtót, Hope felhúzott szemöldökkel fordult felém.

- Ugye tudod, hogy mit sejtenek odakint?

- Sejteni biztosan sejtenek valamit, de fogalmuk sincs mi is történik valójában - nyúltam a derekáért.

- Miért mi történik? - húzta fel kezeit a karomon és markolt bele a bicepszembe.

- Először is leveszem rólad ezt a szörnyen sok ruhát. Aztán... - oldalra néztem. - Felültetlek arra a kis szekrényre - ő is hátra nézett, éppen jó lesz magasságra. - Letérdelek eléd...

- Áhh igen - vág közbe. - A térdelés kimaradt.

- Ohh, ha kell többször térdelek le eléd - húztam le róla a pólót. - És addig nem állok meg, amíg nem élvezel egy nagyot a számtól. Majd megnézzem a formás - csaptam rá - feneked hátulról. Tetszik az a tükör. Végre látlak előlről és hátulról egyszerre.

- Valóban? - fogta meg a pólóm alját és húzta le rólam.

- Aztán pedig végre a zuhany alá viszlek. Hetek óta azt képzelem el, ahogy ott teszed szét nekem a lábaid a csempének dőlve, most át is fogom élni, aztán...

- Ne dumálj annyit, hanem csókolj meg - húzta le a fejem.

- Másra használjam a szám? - húzódtam el egy picit.

- Mutasd meg nekem, hogy mit képzeltél még el.

- Ohh, Bébi. Sok mindent.

De már másra nem hagyott időt, mert szájával befogta az enyém. Hátra döntöttem, amire a számba nevetett.

- Vegyük le ezt a sok ruhát.

Gyorsan dobtam le mindent róla és magamról is. Legközelebb már meztelen teste ért hozzám. Rácsaptam megint a fenekére, ami hangosan csattant.

- Bucky! - húzódott hátra nevetve. - Ez azért fáj.

- Ilyen szexi segget csak csapkodni lehet. Na gyere csak vissza.

Már úgy állt a farkam, hogy azt hittem eldurran, pedig annyiszor voltam már benne, pontosan ezért. Nem is vártam tovább, hanem minden szart lesepertem a háta mögött a szekrényről. Az sem érdekelt, hogy ezt meghallják odakint, majd őt ültettem fel.

- Fogd fel a hajad - haladtam le a nyakán.

Felemelte kezeit, hogy felgumizza a haját, én pedig melleit vettem a számba. A feneke alá nyúltam és előrébb húztam, majd letérdeltem.

- Most két dolog közül választhatsz.

- Milyen két dolog? - húzza át a haját a gumin.

- Itt térdelek. Vagy újra megkérem a kezed, vagy élvezésig kinyallak.

- Ohh, Barnes. A tudod mire használd azt a mocskos szád - engedte el a haját és húzta magához a fejem.

Én pedig használtam. Ha kell az egész ABC-t elmondom 50x a csiklóján ragadva. Egy idő után már annyira húzta a hajam, hogy a kezét inkább a combjaira tettem. Amikor elélvezett még akkor sem hagytam abba, így egyre inkább húzódott hátra a szekrényen.

- Bucky - suttogta. - Jesszus, ha így folytatod nem tudok csendben lenni.

Elengedtem őt és mellette megtámaszkodva néztem rá.

- Ki a fene mondta azt, hogy legyél csendben?

- Te perverz! - csapott a karomra.

Elnevettem magam, valóban hívhat így azok után, amiket tettem már vele. Az a tejszínhab finom volt a testén. Hátrébb lökött és leugrott a szekrényről, majd engem fordított oda.