Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

114. Csak három

Lisa szemszöge

Alig vártam, hogy felérjünk. Úgy éreztem minden erőm odalett a szülés miatt és a lenti seb...

Az első, aki köszöntött minket Luna volt. Hevesen szaladgált körülöttünk, majd Hope tessékelte arrébb és szinte kikapta Steve kezéből Brendont.

- Ki lesz a kedvenc nagynénid? - duruzsolta.

- Te vagy az egyetlen testvérem.

- Mert aztán Natasa, vagy Pepper nem fogja elkényeztetni - horkant fel és már itt is hagyott minket.

- Nem minket vártak - értette meg Steve.

- Nem - nevettem el magam. - Köszönöm - néztem fel rá hálásan, amikor átkarolt és súlyom nagy részét ő tartotta.

- Bucky! - suttogott izgatottan Hope. - Nézd!

- Hope, nyugalom. Láttam én is.

- De nézd! - szólt erélyesen, amikor beléptünk. - Ő is olyan pici!

Viol éppen Natasa kezében ette az egyik játékot, míg Dom Tony lábain pihent és a férfi játszott vele. Steve a kanapéhoz kísért, amire lassan ültem le.

- Milyen pici keze van. Látod?

- Látom.

- És nézd a kis pufi arcát.

- Hope!

- Nem is nézed!

Bucky segélykérően nézett ránk, így Steve felállt, de a húgom csak az élete árán adta volna át neki, így bocsánatkérően ült le.

- Van kettő 4 hónapos gyereke. Olyan, mintha máris akarna még egyet - nevetett Sam.

- Akarunk is - Bucky szavait néma csend követte. - Mármint nem Brendont lopjuk el - nézett ránk. - Bár... - nézett úgy a szerelmére, mint aki most éppen ezt nézi ki belőle.

- Akartok még? - döbbentem meg.

Én most úgy érzem ezt soha többé. A világon a legjobb, hogy itt van, de a szülés...jó lett volna, ha Steve ide ér, de gyorsabban jött, mint gondoltuk. Először Pepper volt mellettem, majd a végén jött Hope, aki hevesen biztatott.

- Hárman lettek volna - emelte Hope szomorúan maga elé Brendont. - Szeretnénk még.

Érthető ez. Csak még eddig sosem mondták ezt ki. Én most nem néztem Steve-re, csak a vállára hajtottam a fejem. Fáradt voltam már.

- Mondanunk kellene - törte meg a jelenlegi csendet Tony.

Mivel csak mi ketten voltunk értetlenek, így csak mi nem tudtunk róla. És nagyon nem tetszett, ahogy a többiek maguk elé bámultak.

- Ki vele, Tony - adta meg magát Steve, de befeszült a karja a fejem alatt.

- Sokat gondolkodtunk azon, hogy az elmúlt hetekben miért nem találunk bázist. Meg van az ok - mutatott fel egy kis pendrive-ot. - Három bázis maradt. Se több, se kevesebb. Csak három.

- Ha ennek a háromnak vége - vette át a szót Natasa. - Oda a HYDRA.

- A gond, hogy minél előbb kellene menni - tette hozzá Clint.

- Le akarom tenni a pajzsot.

Döbbent csend volt a válasz. Ahogy körbe néztem rajtuk, mintha csak Bucky értette volna ezt meg azonnal és ahogy a többiek észhez tértek csak ő nem szólalt meg. Mindenki le akarta ettől beszélni.

Én csak megfogtam a kezét és rá szorítottam, hogy itt vagyok mellette. Nekem sem tetszett, amikor közölte, de igaza van. Nyugodt, családi életet szeretnénk.