Fordított szavak és hazugságok

I. évad // 39. rész

Harry szemszöge
Irtóra örültem, ahogy lesétáltam a lépcsőn. Már vagy egy örökkévalóság óta vártam Annára, hogy elmondja, készen áll rá, hogy a következő szintre emeljük a kapcsolatunkat. Mondjuk, arra nem számítottam, hogy pont ma este mondja ezt, de nem érdekel, nagyon örülök, hogy ezt tette.
- Ezek szerint, nem is mérges rád? - kérdezte Zayn, mikor bementem a nappaliba. Zavartan néztem rá.
- Látjuk az idióta mosolyt a fejeden - tette hozzá Liam.
- Vagy, van még valami, amit el akarsz mondani? - vigyorgott rám Zayn.
- Ó, Istenem, elpirult. Akkor most hivatalos, vagy mi? - sikoltott Eleanor. Louis-ra néztem, és láttam, hogy elmosolyodik, ezért úgy gondoltam, hogy oké, ha elmondom nekik.
- Igen, hivatalos - vigyorogtam.
- MÁR ITT VOLT AZ IDEJE - kiáltotta Niall.
- Niall, maradj csendben, alszik - mondtam nevetve neki.
- Mit tettél vele, Haz? - kérdezte Zayn.
- Más gyerekek is vannak itt, ráadásul a bátyja is - szólt közbe Jay.
- Semmi nem történt, csak fáradt volt, úgyhogy lefeküdt - mondtam. Nem akartam beszélgetni arról Louis húgai, az anyja, és maga Louis előtt, hogy smároltunk.
- Nos, a filmet épp most akartuk elkezdeni, úgyhogy ülj le - mondta Louis. Bólintottam és helyet foglaltam Liam és Zayn között.
- Lesmároltad, nem igaz? - kérdezte halkan Zayn, hogy senki ne hallja.
- Zayn, nézz csak rá az ajkaira... fel vannak dagadva. Persze, hogy smároltak - mondta Liam helyettem, miközben megbökte a szám.
- Jól csókolt? - kérdezte Zayn még egyszer, de én csak a tévére figyeltem.
- Ezt igennek vesszük - nevetett Liam.
- Ti hárman, nem hagynátok abba a viháncolást, mint a kislányok, és néznétek inkább a filmet? - szólt ránk Lottie.
- Bocsi - motyogtuk.
~*~
A film után mindannyian felmentünk a szobánkba. Holnap korán akartunk felkelni, hogy a strandon tölthessük az egész napot és kerti partit rendezzünk, mielőtt visszamegyünk a következő koncertre Los Angeles-be.
- A te szobádba mész, vagy az övébe? - suttogta Zayn, ahogy felsétáltunk a lépcsőn.
- Megkért, hogy aludjak nála, de ne aggódj, beállítottam az ébresztőt, hogy visszamehessek az én szobámba, mielőtt Louis ránk nyit - mosolyogtam rá.
- Akartam is javasolni. Mindketten tudjuk, hogy el fog tartani Louis-nak, míg hozzászokik, hogy együtt vagytok.
- Remélem, még mindig örül neki - motyogtam magamban.
- Csak ne ejtsd teherbe, és ne hagyd, hogy Louis rátok nyisson, akkor minden oké lesz - nevetett Zayn, mielőtt elment a saját szobájába. A szemem forgattam a megjegyzésén, de tudtam, hogy igaza van. A saját szobámba mentem és elkezdtem az alváshoz készülődni. Nem akartam rögtön Annához menni, hátha Louis bement, hogy megnézze, jól van-e. Miután átöltöztem egy pár bokszerbe, és megmostam a fogam, kimentem az erkélyre. Halkan zártam be magam mögött az ajtót. Odasétáltam Anna ajtajához és olyan halkan nyitottam ki, ahogy csak lehetett, hogy ne keltsem fel. Becsuktam őket mögöttem, majd a telefonomat használtam világításnak, hogy eltaláljak az ágyáig. Nem akartam felkapcsolni a lámpát.
- Felkapcsolhatod, ébren vagyok - szólalt meg Anna rekedten.
- Nem akartalak felkelteni - válaszoltam szomorúan. Felkapcsoltam a villanyt, és bedugtam a töltőm a konvektorba, mielőtt rácsatlakoztattam a telefonom is. Már beállítottam az ébresztőórám hatra, mielőtt eljöttem a szobámból.
- Nem keltettél fel. Már felébredtem egy rémálom miatt nem olyan régen, és nem tudtam visszaaludni. Ébren voltam, mikor bejöttél - mondta. Bemásztam az ágyba és magamhoz húztam. Megfordult, hogy a fejét a mellkasomra tehesse.
- Akarsz róla beszélni? - kérdeztem tőle.
- Csak egy rémálom volt, mint régebben, de mostanában megint előjött.
- Trey-ről? - tippeltem, mire bólintott.
- Bár sokkal inkább egy emlék, mint egy rémálom - tette hozzá. - Nem baj, ha elmesélem? Azt hallottam, hogyha beszélsz valakivel róla, akkor még egyszer nem fog előjönni.
- Persze. - Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltam ideges amiatt, amit mondani fog.
- Részeg volt, ezért elfelejtette, vagy nem is érdekelte, hogy nyári szünetem volt. Mikor meglátta, hogy otthon vagyok, kiborult. Üvöltözni kezdett velem, engem okolt egy halom szarságért, amit nem is tettem. Valójában, anya tette őket, de túl gyáva volt, hogy elvigye a balhét, úgyhogy hagyta, hogy engem üssön meg. Trey nekilökött a falnak és verni kezdett - mesélte, és elsírta magát. Még szorosabban öleltem magamhoz Annát és a haját simogattam. - Miután megvert, egy hétig nem tudtam megmozdulni. A bal szemem sokkal hosszabb ideig be volt dagadva - folytatta. Próbált mélyeket lélegezni, de csak szaggatottan sikerült neki.
- Annyira sajnálom - csókoltam meg a fejét.
- Nem a te hibád. Már azóta álmodom arról, hogy eljön és verni kezd, mióta újból felbukkant. Azelőtt sokáig nem volt ilyen.
- Utálom, hogy kislányként ilyenekkel kellett megbirkóznod. Rosszul vagyok, mikor azt mondod, hogy az anyád nem tett semmit, hogy megállítsa - mondtam, és próbáltam kontrollálni a dühömet.
- Amióta eljöttem otthonról, próbáltam megakadályozni, hogy azok a szörnyű dolgok határozzák meg az életem, de nehezebb, mint gondoltam. Úgy teszek, mintha erős lennék, és mintha nem zavarna, de csak magamat csapom be ezzel, és másokat - nézett fel rám szomorú szemekkel.
- Szerintem, bárki, aki a te helyedben lenne, ugyanezt tenné, úgyhogy nem kell bocsánatot kérned. Csak ne hagyd, hogy a dolgok sokáig halmozódjanak benned, mert az sem jó - hajoltam hozzá és gyengéden megcsókoltam, amitől elmosolyodott.
- Elmondtam már, hogy hogyan halt meg az anyám? - kérdezte. Kissé meghökkentem a kérdésén, mert sosem ajánlotta még fel, hogy mesél az életéről. Csak megráztam a fejem.
- Mint tudod, alkoholista volt, és azért mert eljöttem otthonról, csak még többet ivott. Hogy miért volt rá ekkora hatással, hogy eljöttem, még mindig nem értem, de nem is hiszem, hogy érdekel. Mindegy is, egy évvel később kaptam egy telefonhívást, amiben közölték velem, hogy meghalt alkoholmérgezésben. Nem mondom, hogy meglepődtem, de valamiért szomorú voltam. Joey próbált rávenni, hogy menjek el a temetésére, de nem akartam. Az egész családom, anyai és apai ágon is kitagadott, mikor elhagytam anyáékat. Nem mintha törődtek volna azzal, hogy az apám testileg és lelkileg is bántalmazott. Joey volt az egyetlen, aki érdeklődött mindig, hogy jól vagyok-e, mikor családi összejövetelek voltak - mondta.
- Miért mondod el nekem mindezt? - kérdeztem.
- Őszintén, fogalmam sincs - kuncogott. - Azt hiszem, mert megbízom benned - tette hozzá.
- Bármivel kapcsolatban megbízhatsz bennem - mosolyogtam rá, még ha nem is igen látott engem.
- Tudom, és valójában, nem bánom, ha elmondod ezt a srácoknak. Legalább megteszed helyettem is - nevette el magát.
- Ha előjön a téma, el fogom, de magamtól nem tenném.
- Ez a „G" a nővéredet jelenti? - váltott témát, mikor végighúzta ujját a tetováláson.
- Igen.
- Anyudnak tetszenek a tetoválásaid? - kérdezte.
- Néhány igen, de úgy gondolja, hogy túl sok van belőlük - nevettem.
- Nem is. Nekem tetszenek. Nem mondom, hogy az egész tested kéne, hogy beborítsa, de ez még jó.
- Köszi, és nem fogja. - Éreztem, hogy a szemhéjaim elnehezülnek.
- Kezdek álmos lenni - szólalt meg Anna.
- Én is. Próbáljunk meg aludni, oké? - mondtam, mire bólintott. Áthajoltam felette és lekapcsoltam a lámpát. - Jó éjt, Anna - csókoltam meg a feje búbját.
- Jó éjt, Harry. - Egy csókot nyomott a mellkasomra, mire éreztem, hogy libabőrös leszek. Perceken belül elaludtunk mi is, ahogy előbb a fények.
Mielőtt észbe kaptam volna, megszólalt az ébresztőm. Anna motyogott mellettem, de nem ébredt fel. Egymás karjaiba feküdtünk, a lábunk is össze volt fonódva. Óvatosan áthajoltam Anna felett, próbáltam nem felébreszteni őt, miközben kinyomtam a telefonom.
- Mennyi az idő? - kérdezte.
- Hat óra. Aludj vissza, pár óra múlva találkozunk - mondtam, miközben kiszabadítottam magam.
- Hová mész? - kérdezte.
- Vissza kell mennem a szobába, hogy Louis ne akadjon ki azon, hogy itt aludtam - válaszoltam, majd nyomtam egy csókot a fejére. Csak bólintott, és a másik oldalára fordult, hogy visszaaludjon.
Anna szemszöge
Arra ébredtem, hogy Niall az ágyamon ugrál, valamit hangosan énekel, és borzasztó rosszul. Kilenc körül lehetett, mikor felébresztett, és harminc perccel később az egész ház a földszinten volt, reggelizett. Kissé tovább tartott nekem, hogy felkeljek, mint a többieknek.
- Szóval, Harryvel most már hivatalosan is, ugye? - vigyorgott rám Eleanor. A fiúk fociztak, míg mi Eleanorral néztük őket.
- Mindenkinek elmondta, mi? - kérdeztem. Mindenki mosolygott ma felém, Zayn és Liam pedig rám kacsintottak és csókos fejeket vágtak. Azt hittem, csak azért, mert zavarja őket, hogy tegnap nem nagyon beszélgettem velük a kocsiban.
- Nem kellett neki. A mosoly az arcán elárulta, mikor múlt éjjel lejött a lépcsőn - mosolygott rám Eleanor, mire elszégyelltem magam és a tenyerembe temettem az arcom. - Csókolóztatok? - kérdezte, mire válaszul csak morogtam. - Ó, te jó ég! - kiáltotta, majd felugrott és engem is felrángatott. Felnéztem, mert mindenki minket figyelt.
- El, erre tényleg szükség van? - próbáltam visszafojtani a nevetést.
- Uh, persze. Jól csókol? Csókolóztatok vagy smároltatok? Ó, Istenem! Mennyi ideig tartott? Várj, ez már túl személyes. Basszus, kit érdekel, válaszolj - sikítozott előttem ugrálva, mint egy kisgyerek a cukorkaboltban.
- El, nyugodj meg.
- Válaszolj a kérdésre - vette komolyra, de elnevette magát, úgyhogy tudtam, hogy nem is érdekli annyira.
- Csak annyit mondok, hogy szenvedélyes volt, amire már mindketten eleget vártunk - mondtam, és közben próbáltam kerülni a tekintetét.
- Ó, ez csodálatos. Nagyszerűek lesztek együtt srácok, alig várom, hogy randizni menjetek. Tuti, hogy én fogok segíteni, hogy elkészülj az első alkalomra - állt fel, majd leült a székre mellém. Kinyitottam a szám, hogy mondjak valamit, de Louis és Harry odajöttek hozzánk.
- Miről beszélgettek, hölgyek? - kérdezte Louis, Harry pedig mellé állt.
- Semmiről. Eleanor csak megőrült a Backstreet Boys miatt - mosolyogtam rá. Mindketten furán néztek ránk, de csak megvonták a vállukat.
- Előkészítjük a sütögetéshez valókat, ha esetleg akarnátok segíteni - mosolygott Harry.
- Oké - válaszoltuk Eleanorral egyszerre. Felálltunk a helyünkről. Mindketten vékony ruhát viseltünk, hogy ne látszódjon a fürdőruhánk, bár a fiúk nem bánták volna az ellenkezőjét. Wow, még mindig nem tudtam felfogni, hogy Harry a barátom most már.
- Jobban tetszel, ha nincs rajtad ez a póló - suttogta nekem Harry, ahogy egymás mellett sétáltunk vissza a házhoz.
- Perverz - motyogtam.
- Tudom, hogy bejön neked - csapott rá a fenekemre.
- Ha nem te lennél, már tökön rúgtalak volna ezért. - Elmentem mellette, egyenesen a házba, de hallottam, ahogy elneveti magát. - Mit akartok, mit csináljak? - kérdeztem Louis-t, aki épp a hűtőből pakolt ki.
- Kezdd el felvágni a zöldségeket - nyújtott felém mosolyogva egy hatalmas zacskót különböző zöldségekkel megtömve.
- Oké - vettem el, és elkezdtem egyesével átmosni őket.
~*~
Pár óra előkészítés és sütögetés után, mindenki leülhetett végre enni, amit Louis, Harry, Eleanor, és én csináltunk. Mikor befejeztük az ebédet, és feltakarítottuk a szemetet, mindannyian a nappaliba mentünk. Összepréselődtünk a kanapén, hogy nézzünk egy filmet, aminek nem ismerem a címét. Harry oldalához bújtam, és magunkra terített egy paplant.
- Mi a címe a filmnek? - kérdeztem tőle csendesen.
- Elrabolva - mondta, bár tekintete teljes mértékben a képernyőn volt. Tetszett a film, amit láttam, de nem volt hozzá sok kedvem. Arrébb tettem a lábaimat, szóval most már Harry ölében voltak. A nyakába temettem az arcom és belélegeztem illatát. Próbáltam kitalálni, hogy milyen illata van, de halvány ötletem se volt.
Harry szorosabban fogott a derekam körül, és még jobban magához húzott. Lehunytam a szemem és hallgattam az egyenletes szívdobogását. Szinte biztos vagyok benne, hogy hallottam Eleanort, amint azt mondja, hogy „Aww" mellettem. Aztán hallottam Louis-t is, ahogy köhög, és Harry kissé megfeszült. A kezemet a mellkasára tettem, majd a pólójára szíveket rajzoltam, amitől úgy tűnt, kissé ellazult. Boldog vagyok Harryvel, és nem akarom, hogy Louis elrontsa ezt azért, mert kényelmetlenül érzi magát.
- Elaludhatsz, ugye tudod? Majd elviszlek az ágyadba, mikor vége a filmnek - suttogta Harry. Tuti, hogy megérezte, hogy kezdek elálmosodni. Mostanában nem tudtam sokáig fent maradni, inkább bólintottam és hagytam, hogy ellazuljak. Pár perccel később már el is aludtam.