Fordított szavak és hazugságok

III. évad // 13. rész

Anna szemszöge
Már három hét telt el, és az ikrek is hazajöhettek. Nem is lehetnénk ennél boldogabbak. A srácok nagyon segítőkészek voltak, amikor csak tehették. A gyomrom is begyógyult eléggé, hogy ne legyenek akkora fájdalmaim. Harryvel mindketten szerencsések vagyunk, hiszen az ikrek átalusszák az éjszakát. Este hét óra van, és Ethan, Avery, Jesse és Brayden a ma éjszakát a barátaiknál töltik, úgyhogy csak én vagyok, Harry és az ikrek. Harryvel a nappaliban ülünk, az ikrekkel az ölünkben, és tévét nézünk.
- Lehet, hogy ágyba kéne tenni őket. Mindjárt elalszanak, és amúgy is eljött a lefekvés ideje - mondtam. Harry bólintott és felállt Ellievel a kezében. Amint én is felálltam, Harrynek megszólalt a telefonja. Egyik kezében Elliet tartotta, míg a készülékre nézett.
- Ezt fel kell vennem. Ágyba tudod tenni őket? - kérdezte, mire bólintottam, és a másik kezembe vettem Paiget, hogy Harry odaadja Elliet. Lassan kisétáltam a nappaliból, majd fel a lépcsőkön. Mikor a szobájukhoz értem, lábbal nyitottam ki az ajtót, és a bölcsőhöz vittem őket. Óvatosan fektettem le Paiget a bölcsőjébe, és megpróbáltam nem leejteni Elliet. Mikor biztonságban volt a helyén, odamentem a másik bölcsőhöz, és Elliet és lefektettem. Gyakorlatilag amint ott feküdtek, el is aludtak. Csendben osontam ki a gyerekszobából, résnyire nyitva hagyva az ajtót. Lementem a lépcsőn, és ekkor lépett ki Harry az irodájából.
- Alszanak? - kérdezte, mikor meglátott.
- Aham. - Bólintott és bement a konyhába, én pedig követtem. - Valami baj van? - kérdeztem. Nem tűnt mérgesnek, csak feszültnek.
- Nem - válaszolta röviden. Mögé sétáltam, és a dereka köré fontam a karomat.
- Kérlek, mondd el, hogy mi a gond - könyörögtem. Mély levegőt vett és letette a kezét a pultra maga elé.
- Tudod, hogy befejeztem az albumom? - kérdezte, bár ez inkább kijelentésnek hangzott.
- Igen... - A mellkasát simogattam, megpróbáltam megnyugtatni.
- A promóciós turném két hét múlva kezdődik - mondta olyan halkan, hogy alig hallottam meg. Leejtettem a kezem és hátráltam pár lépést. Nem szabadna kiadnia az albumot, még legalább két hónapig. Mivel az ikrek hamarabb hazajöttek, változtattunk pár dolgon. - Nincs beleszólásom ebbe - fordult meg Harry, hogy a szemembe nézzen.
- Benne vagy az iparban már legalább húsz éve, Harry, persze, hogy van beleszólásod. És nincs szerződésed, ami megmondja, hogy mikor adhatod ki az albumot - mondtam. Megpróbáltam higgadt maradni, és nem lekiabálni a fejét.
- Hát, mégis mennem kell. Le van foglalva, és elintézve - vont vállat, mintha ez semmiség lenne.
- Nem érdekel, hogy le van foglalva. Meg kell mondanod nekik, hogy nem tudsz elmenni - emeltem fel kissé a hangom.
- Nem lehet - sziszegte, és végigszántott a haján.
- Szóval, elmész, Isten tudja mennyi időre, és magamra hagysz hat gyerekkel? - csattantam, mire felnézett rám és szemei elsötétültek. Ő is dühös volt, de nem érdekelt. - Egyáltalán, Ellie és Paige meg fogják ismerni az apjukat, vagy megint alig leszel velük, mint mikor Ethan és Avery kicsik voltak? - mondtam mérgesen. Először nem mondott semmit, de láttam, hogy kezeit ökölbe feszíti, majd elengedi.
- Sosem fogod hagyni, hogy elfelejtsem, nem igaz? - kiáltotta.
- Nem, mikor ugyanazt csinálod!
- Úgy teszel, mintha szándékosan csinálnám ezt. Mintha nem akarnék a gyerekeimmel lenni, mikor felnőnek és elérik az első mérföldkövet! - kiabálta, míg közelebb jött felém. Minden egyes lépésénél hátráltam egyet, míg nem ért a hátam a hűtőhöz.
- De te irányítod az egészet, hogy mikor jön ki az albumod - jelentettem ki, míg most már egy lépésnyire állt csak meg tőlem. Bezárta közöttünk a távolságot, és már éreztem forró leheletét az arcomon. A kezeim remegni kezdtek, féltem.
- Megmondtam nekik két hete, hogy ne csináljanak semmit még két hónapig, de nem hallgattak rám. Hogy lehetne ez az én hibám? Kibaszottul önző vagy! - kiabálta az arcomba. Megremegtem és megpróbáltam hátrálni tőle, de nem ment. Lehunytam a szemem és próbáltam kizárni őt, de csak az apámat láttam, és hallottam, ahogy üvölt velem. Felém sétált, és a falnak szorított, mielőtt verni kezdett, amíg már nem bírtam megállni. Megráztam a fejem és elhúztam Harry mellett, felrohantam az emeletre. Sosem féltem még ennyire Harrytől. Azt hittem, hogy meg fog ütni. Hallottam, ahogy utánam eredt, ezért egyenesen a gyerekszobába mentem, hogy megnézzem, a kiabálástól felébredtek-e az ikrek. Igazából, megkönnyebbültem, mikor Ellie szipogott, mert volt egy indokom, amiért elfuthatok Harry elől. Megsimogattam a pocakját, mikor Harry besétált. Hallottam, hogy zihál. Nem néztem fel rá, csak Elliere koncentráltam, és hogy elaltassam. Pár perccel később Harry kisétált a szobából. Én ott maradtam még fél óráig talán, és megvártam, míg Ellie elalszik. Lassan mentem ki, majd a saját szobánk felé vettem az irányt.
- Miért futottál el? - kérdezte Harry, amint meglátott. Az ágyon ült, kezében a telefonjával.
- Hallottam, hogy Ellie sírt - hazudtam.
- Én nem hallottam, csak amikor a szobához értem - vonta fel a szemöldökét.
- Azért nem hallottad, mert kiabáltál - válaszoltam egyszerűen, mielőtt a fürdőbe mentem.
- Sajnálom, amiért kiabáltam, de elegem van abból, hogy folyton előásod a múltat. - Harry is besétált a fürdőbe, miközben megmostam az arcomat.
- Nekem meg abból van elegem, hogy folyton megismétled a múltat - sóhajtottam, és megtöröltem az arcomat.
- Nem szándékosan teszem. - Csak bólintottam és megvontam a vállam, mielőtt el akartam menni mellette. Megfogta a csuklómat, amire megfeszültem és nem is fordultam felé. - Kérlek, nézz rám - mondta Harry.
Mikor nem fordultam meg, óvatosan megfordított és felemelte az ujjával az államat.
- Sajnálom, hogy üvöltöztem. Nem feküdhetnénk le, és felejthetnénk el, ami történt? - könyörgött. Megvontam a vállam, és ezt igennek vette, mert megölelt. Vonakodva ugyan, de visszaöleltem.
- Megyek, lezuhanyozom - húzódtam el tőle hirtelen.
- Rendben - mosolyodott el halványan, és megcsókolta az arcomat, mielőtt kiment a fürdőből. Becsukta maga után az ajtót. Lassan vetettem le magamról a ruháimat, majd megtöltöttem a kádat forró vízzel. Remélem, mire végzek a fürdővel, Harry már aludni fog, mondtam magamban.