Fordított szavak és hazugságok

I. évad // 40. rész

Louis szemszöge
- Mire gondolsz? - kérdezte tőlem anya, míg úton voltunk vissza Los Angelesbe. Az ikrek bealudtak, Fizzy pedig filmet nézett fülhallgatóval a fején.
- Annára - vallottam be.
- Arra, hogy együtt van Harryvel, vagy...? - kérdezte.
- Igen, mármint, szerintem tudod, hogy kiborultam, mikor Harry elmondta, hogy kedvelik egymást, és ismerkednek. Jó, akkor lenyugodtam és rájöttem, hogy biztonságban van vele Anna, de most, hogy hivatalos is, és szerelmesen viselkednek, kényelmetlenül érzem magam. - Próbáltam őszinte lenni.
- Louis, Anna boldogabb most, mint az elmúlt években. Ezt ő maga mondta nekem tegnap, és nem csak Harry miatt. Örül, hogy vagy neki. Azt mondta, hogy szeret téged, meg ahogy ugratjátok egymást néha, és viccelődtök. Végre úgy tekint rád, mint a bátyjára - szólalt meg Eleanor vidáman. Nagyon megkönnyebbültem, hogy ezt hallom, hogy Anna így gondol rám. Persze, nekem is mondta, hogy szeret, de mindig is kíváncsi voltam, hogy csak azért mondja-e, mert ezt akarom hallani. De most, hogy elmondta Eleanornak, már elhiszem, hogy tényleg így érez.
- Igen, én is beszéltem vele, és azt mondta, nem volt benne biztos, hogy az életedbe akar folyni, de mikor végre megismert téged és a srácokat, rájött, hogy ez a legjobb dolog, ami történt vele: mikor besétáltál az életébe - tette hozzá anya.
- Beszéltél vele? - kérdeztem döbbenten. Anna mindig is félénk volt anyával és a húgaimmal szemben, de megértettem, hogy miért, ezért nem is erőltettem, hogy beszéljen velük.
- Igen, volt pár kérdése néhány dologról, ezért válaszoltam neki. De csak ennyit mondhatok, a beszélgetés kettőnk között marad. Csak tudd, nem fog kisétálni az életedből, hacsak nem adsz neki okot rá - mosolygott rám anya.
- Hogy kéne megbékélnem vele és Harryvel, mikor előttem csókolóznak? - kérdeztem őszintén.
- Nem kell megbékélned vele, Louis, de el kell fogadnod. Mert ha nem, Anna lázadni fog, és tudom, hogy azt nem akarod - mondta nekem Eleanor.
- El-nek igaza van. Anna erős akaratú, makacs lány, aki egy szempillantás alatt ellök magától, hogyha megpróbálod őt Harryvel szétválasztani. Őszintén, azt gondolom, hogy szerelmes Harrybe, de még nem jött rá - mondta anya.
- Várj, hogy lehet, hogy még nem tudja? - kérdeztem zavartan. Én már pár hónap alatt tudtam, hogy szeretem Eleanort, és öt hónap után el is mondtam neki.
- Még sosem volt szerelmes, Louis. Egyik szülője sem mutatott szeretetet. Nem tudja, mit jelent az. Te vagy az, aki megmutatja a családi szeretetet, Harry pedig, hogy milyen az igazi szerelem. Ha ennek így van értelme - tette hozzá anya.
- Igen, van. Csak el fog tartani egy kis ideig, míg megszokom, hogy együtt vannak - mosolyodtam el halványan.
- Tizenkilenc éves, Lou, előbb-utóbb lesz barátja. Örülnöd kellene, hogy az egyik legjobb barátod az, aki nagyszerűen gondját fogja viselni - mondta Eleanor.
- Ti ketten olyan okosan vagytok. Mi lenne velem nélkületek? - mosolyogtam a két kedvenc nőmre a világon.
- Nem szeretnéd, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, kicsim - nevetett anya, majd Eleanor és én is csatlakoztunk hozzá.
Anna szemszöge
Ez az egész hétvége nem olyan volt, mint amilyet várta. Először ünnepeltem a születésnapom a bátyámmal és a barátaival. Akár szóba se állhattam volna az egyetlen bátyámmal, ha nem bocsátok meg neki. Most pedig életemben először barátom van, akiről tudom, hogy sosem bántana úgy, mint ahogy az apám tette. Elég jól megismerkedtem Louis húgaival, és az anyukájával is elbeszélgettem. Nagyon irigy voltam, amiért Louis így nőtt fel az anyjával, és nehezteltem is rá emiatt, de most már örülök, hogy boldog volt kiskorában. Jay nagyszerű nő, és még nagyszerűbb anyuka. Utálom, hogy el kellett jönnünk a házból, de azért ülök is, hogy visszatérünk a munkába.
- Anna? Harryvel beszéltetek már arról, hogy bejelentsétek, hogy együtt vagytok? - kérdezte Zayn. Harry tiltakozása ellenére, Zaynnel és Liammel jöttem vissza, míg ő Lou-val volt a saját kocsijában.
- Azt mondta, hogy apránként szeretné. Mint mondjuk aranyos bejegyzésekkel Twitteren - kuncogtam.
- Most fura vagy, de folytasd - nevetett rajtam Liam.
- Nem tudom, hogy aranyos, de nem szuper romantikus képeket akar-e rólunk posztolni. Nem kérdeztem rá a részletekre. Ha be akarja jelenti, jelentse, annyira nem érdekel. Így is-úgyis utálni fognak - mondtam őszintén. Hülye voltam, mert azt hittem, hogy nem fognak megutálni, mert Louis rég elveszett húga vagyok, és mert mindig lekapnak a fotósok, amint a fiúkkal lógok, meg persze ott vannak a képek Harryről és rólam a jégkrémes boltban, a verekedés után. Olyan, mintha egy címke lenne a homlokomon azzal a felirattal, hogy „Utálj!"
- Igaz, de amikor a rajongók hozzászoknak, majd az utálatuk is lecsillapodik. Nem fog elmúlni, de nem fogsz belőle annyit érzékelni. Ráadásul, meg van az előnye, hogy nincs Twittered, vagy bármi más, tehát nem is látod őket - mondta Liam.
- Igen, Harry is ezt mondta. Csak remélem, hogy nem fogja őket olvasni. Tudom, hogy feldúlt, mikor a „rajongók" utálják őt. Nem tudom elképzelni, hogy reagálna, ha engem utálnak - mondtam lehangoltam. Szégyen, hogy az a lány, aki a One Direction legnagyobb rajongójának hívja magát, szörnyű dolgokat küldjön nekik. Egyszerűen nem látom értelmét. Ha rajongó vagy, nem mondasz róluk semmi rosszat, vagy az emberekről, akik hozzájuk tartoznak, mint például, család, barátok, vagy barátnő.
- Mindegyikőnknek megvannak a gyenge pillanatai, de itt vagyunk egymásnak - mosolygott Zayn.
- Szóval, hogy témát váltsunk, mit fogunk csinálni, mikor visszaérünk Los Angelesbe? - kérdeztem.
- Umm, nekünk egy találkozóra kell mennünk, hogy elkészüljünk a hangpróbára még a ma esti koncert előtt. Hosszú egy nap lesz - válaszolt Liam.
- Igen, az - tettem hozzá, majd a fejemet hátradöntöttem a fejtámlának és lehunytam a szemem. Mikor már elaludtam volna, a telefonom rezegni kezdett. Feloldottam a képernyőzárat és láttam, hogy jött egy új üzenetem.
Harry: Hé, bébi! Unatkozom és magányos vagyok. Bárcsak egy kocsiban lennénk, hogy megöleljelek és beszélgessünk.
Anna: Harry, fura vagy. Ez úgy hangzott, mint amit egy lány mondana. LOL
Harry: Hát, bocsiii, hogy hiányzik a barátnőm, és magam mellett akarlak tudni, nem pedig a barátaimmal. :P
Anna: De sokkal jobb társaság, mint te... Csak viccelek! Nekem is hiányzol. Még egy szobán osztozunk, mikor visszaérünk LA-be, vagy most hogy hivatalosan is együtt vagyunk, Louis megtiltotta?
- Kinek üzengetsz? Szerelmes fiúnak? - szólalt meg Liam, és megbökte a vállamat. A szemem forgattam, és Zaynre pillantottam, aki bealudt.
- Igen. Hova megyünk Los Angeles után? - kérdeztem. A telefonom megint rezgett, jelezve, hogy Harry visszaírt, de nem néztem meg mit, mert még Liam válaszára vártam.
- Azt hiszem, Texasba, de nem vagyok benne biztos. Túl fáradt vagyok, hogy gondolkozzak - nevette el magát. A telefonom ismét rezgett.
- Én is. Próbálj meg lepihenni, mert hosszú nap vár rátok - mosolyogtam rá.
- Oké - mosolygott vissza. Kinyitottam a telefonomon a zárat és megnéztem, mit írt Harry.
Harry: Ajánlom, hogy csak viccelj, haha. És nem tudom, mert Louis nem mondott semmit, de Eleanor velünk marad, míg nem megyünk el, úgyhogy nem hinném, hogy Louis-val aludnál. Azt sem hinném, hogy másik szobába rakna.
Harry: De ha igen, átosonhatsz a szobámba, mikor mindenki alszik ;)
Anna: Perverz! De mindketten tudjuk, hogy át fogok. Lol! Köszi a múlt éjszakáért, nem volt rémálmom. Mikor velem alszol, nincsen, azt hiszem, te vagy az élő álomfogóm :P
Nem tudom, miért írtam neki ezt. Sosem vagyok ilyen őszinte az emberekkel, de néha kicsúszik a számon, mikor Harryvel beszélgetek. Nem is gondolkodok, csak elmondom neki. Nem is érzem úgy, hogy el kéne valamit is titkolnom előle. A telefonom rezgett ismételten.
Harry: Hát, nem bánom, ha az álomfogód vagyok. Megyek és megpróbálok aludni, neked is kéne. Pár óra múlva találkozunk, szerelmem.
Nem válaszoltam neki, csak lezártam a billentyűzetet, és a telefonom magam mellé raktam. Megint a fejtámlának dőltem és hamar elaludtam.
~*~
A nap többi része gördülékenyen ment. A srácoknak elképesztő koncertjük volt, és nem is volt gond a rajongókkal a biztonságiak szerint. Valaki tartott egy posztert is, amin az állt, hogy „Imádjuk Hanyt! Harry + Anna = Hany" Nagyon aranyos volt, és a biztonság kedvéért készítettem róla képet.
Louis úgy döntött, hogy osztozhatok egy szobán Harryvel, míg Los Angelesben vagyunk, de mikor elmegyünk, vele kell laknom. Szerintem néha elfelejti, hogy mennyi idős vagyok, de nem veszekedtem vele, csak beleegyeztem. A hírek gyorsan terjednek a turnés csapatban arról, hogy Harryvel járunk, mert mindenki odajött hozzám és azt mondta, hogy már itt volt az ideje. Vicces volt, de ugyanakkor kínos is.
Úgy tűnt, Eleanor is végre lenyugodott, hogy együtt vagyok Harryvel. Őszintén, azt hittem, hogy el fog tartani egy ideig, míg nem rajong értünk, de örülök, hogy kevesebb, mint egy napig tartott. Nem hinném, hogy hosszútávon meg tudtam volna vele birkózni.
Éppen fogat mosok, lefekvéshez készülődöm, míg Harry zuhanyozik. Annyira kimerültem. Hosszú nap volt, ráadásul, hajnali egy óra van, és még csak most kerülök ágyba. A hajam kezdem fésülni, mikor érzem, hogy Harry hátulról a derekam köré fonja a haját. Meglepetésemben elejtettem a kefét.
- Harry, vizes a hajad és mind a karomra csöpög - morogtam. Nem válaszolt, csak arrébb tolta a hajam és a nyakam kezdte csókolgatni. Önkéntelenül is a mellkasának dőltem, miközben továbbra is puha csókokat hagyott a nyakamon. Felsikoltottam, mikor megharapta a vállam.
- Harry, ez fájt - mondtam. Ledöbbentem, hogy megharapott.
- Bocsi - mormolta, mielőtt ugyanott megcsókolt, és nyelvével végigsimított bőrömön. Nem is vettem észre, hogy nyögtem, míg Harry meg nem szólalt:
- Imádom, mikor nyögsz. Tetszik, hogy miattam van - mosolygott rám a tükörben, amit beborított a pára. Ajkát végighúzta a nyakamon felfelé, majd a fülemnél kiszívta a bőröm. Az érzéstől bizseregni kezdtem, és nem tehettem róla, de a nevét nyögtem.
- Szerintem megtaláltam az érzékeny pontod - kuncogott a bőrömre. Elfordultam, hogy szembenézzek vele. Tekintetem végigvezettem rajta. Csak egy törülközőt viselt a dereka körül, a mellkasa még mindig nedves volt a zuhanytól. Mikor felnéztem arcára, láttam, hogy szemtelenül vigyorog.
- Tetszik, amit látsz? - kacsintott rám.
- Láttam már jobbat is - kacsintottam én is. Játékosan rám nézett, mielőtt felkapott és a pultra tett, így most már egy magas voltam vele. Széttárta a lábam, hogy közé állhasson. A szívem gyorsabban kezdett dobogni, és a kezem remegett. Csak fehérnemű volt rajtam, és az egyik pólója, tehát eléggé fedetlennek éreztem magam. Közelebb hajolt az arcomhoz, ajkunk épp hogy összeért. Hirtelen el is felejtettem, hogy majdnem meztelen vagyok, mikor megéreztem mentolos leheletét arcomon.
- Abban biztos vagyok - mondta, mielőtt megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba, és kezemmel belemarkoltam nedves tincseibe, majd morgott az örömtől. Kezét a combomra tette és fel-le simította, miközben továbbra is csókolóztunk a fürdőben. Beleharapott az alsó ajkamba, amitől nyögtem, ezután nyelvét átcsúsztatta a számba. Ahogy egyre inkább elmélyült a csókunk, kezeivel utat talált a pólóm alá. Mikor már hozzáért volna a mellemhez, óvatosan ellöktem magamtól.
- Sajnálom, én...
- Semmi baj, csak elragadott a hév - szakított félbe Harry. Homlokát az enyémnek döntötte, kezét pedig a combomra helyezte ismét. - Nem akarlak rávenni olyanra, amit nem szeretnél. Ha kényelmetlenül érzed magad, szólj, hogy álljak le, oké? - mondta, mire bólintottam és elmosolyodtam.
- Csak még sosem csináltam ilyesmit, kivéve a csókolózást, úgyhogy én...
- Anna, nem kell magyarázkodnod. Megértem, csak elragadott a hév, mert kibaszott gyönyörű vagy. Ó, és gyakrabban kéne hordanod a pólóm, mert dögös vagy benne - vigyorgott rám.
- Igen, tudom - vigyorogtam én is, mielőtt ellöktem magamtól, hogy lemásszak a pultról. Leugrottam és elé álltam. Gyengéd csókot nyomtam ajkaira.
- Öltözz fel, Harry - mosolyogtam bele a csókunkba, mielőtt kimentem a fürdőből.
- Egyszer a vesztemet fogod okozni, te nő - motyogta magában. Úgy tettem, mint aki nem hallottam, és a hálóba mentem, hogy a paplan alá bújjak. Harry bekapcsolta a lég kondit, úgyhogy hideg volt.
- Mi a baj? - kuncogott, mikor leült az ágyra.
- Annyira hideg van, lejjebb kapcsolnád a lég kondit? - kértem őt könyörgő tekintettel. Bólintott, mielőtt felkelt és a géppel babrált.
- Mindjárt melegebb lesz - mosolygott, mikor visszafeküdt. Ezúttal a paplan alá. Felé másztam és a fejem a mellkasára tettem, bal kezemmel együtt.
- Meleg a bőröd - motyogtam, ahogy körém fonta a karját és a vállamig húzta a paplant. - Várj, ez volt a terved? Hogy túl hideg legyen, és ezért hozzád kelljen bújnom? - emeltem fel a fejem, hogy a szemébe nézzek.
- Talán - mosolyodott el.
- Csak kérned kellett volna, tudod, hogy imádom hozzád bújni. Biztonságban érzem magam olyankor - hajtottam vissza a fejem a mellkasára.
- Tudom, és örülök is ennek - csókolta meg a fejem búbját. Áthajolt és lekapcsolta a villanyt, de a tévé úgy maradt. A csatornák között váltogatott, amíg nem találta meg a Top Gear angol verzióját. Néztük egy kicsit, míg be nem aludtunk rajta.