Sötét pillantás /Draco Malfoy FF/

5.

- Ez a szérum képessé tesz minket, hogy egy csepp után a varázslat látható legyen - A tanár mosolyogva, izgatottan mesélte az imént elkészített főzet hatásait. 

Egyik kezében az apró üvegcse feküdt, amiben az előbb készre főzött bájital lötyögött, másik kezét pedig felemelte, hogy arra cseppentsen egy kicsit a léből. Szélesen vigyorogva nézte, ahogy lassan a bőre felissza az átlátszó nedűt és felénk fordult. 

- Akihez a bájital hozzáér, lassan színt kezd árasztani magából - Magyarázta és lassan láthatóvá vált egy halvány, zöldes fénykarika körülötte. - Gyerünk, fogjátok a tankönyveket és lapozzatok a hetvennegyedik oldalra - Sürgetett izgatottan. 

Felvettem a mellettem lévő asztalról a fekete borítású, vaskos könyvet és egy nagy adag papírt az ujjaim közé csippentve hajtottam egyet, hogy ne egyesével jussak el a megfelelő oldalra. 

- Érdekessége az aura tekintőnek, hogy akár út közben is meg tudja változtatni a színét - Fecsegett közben a tanár, mi pedig csak a lapok susogását hallatva pörgettük a könyvet a megfelelő oldalra. - Ha boldogok vagyunk, pirosas szín vesz körül minket, de amennyiben a bájital hatása alatt még valamilyen impulzus ér minket és teszem azt, idegesek leszünk vagy mérgesek, a kékes, lilás árnyalat átveszi a piros helyét.

Sóhajtva végig futtattam a tekintetem az oldalon, ahol egy táblázatba szedve feküdt az összes, bájitaltól szóba jöhető szín és a jelentéseik. Ránéztem a tanárra, aki körül a zöld egyre erősebben lengett, aztán vissza a papírra, majd kikerestem a zöld színhez tartozó magyarázatot. "Izgatottság". Meglepő. Mély levegőt vettem és sóhajtottam egyet. Nem szerettem ezt az órát, vagyis hasznos volt és egész izgalmas, de a varázsló lelkesedése néha túl sok volt és elvette a kedvem. 

- Ki szeretné kipróbálni? - Tette fel a kérdést az osztály felé. 

Mondanom sem kell, hogy a sárgába és kékbe öltözött diákok tették fel főleg a kezüket, habár egy-egy piros és zöld nyakkendős diák is akadt a kísérleti nyulak között. Én csak csendben hátra dőltem a székemben és figyeltem, ahogy mindenki nevetgélve cseppenti magára az elixírt, aztán a barátaikkal megtárgyalják a jelentéseket. 

- Szerintem két embernek lenne két színű az aurája itt - Hajolt közelebb hozzám Monro, hogy halkan tudjon hozzám szólni.

- És pedig? - Hajtottam kissé felé a fejem, de a szemem továbbra is a varázslón volt, hogy mutassam, figyelek. A legkevésbé sem akartam kiválasztott lenni lelkesedés nélkül, hogy én is próbáljam ki, vagy büntetésbe menni.

- Te és Draco - Kuncogott.

- Szerintem mind a kettőnké kék lenne - Forgattam meg a szemem, ahogy vissza mondtam az idegesség színét. - Főleg, ha közel engeded hozzám. 

- Kék - Bólintott és lenézett a könyvembe, ujját pedig végig futtatta a táblázaton, hogy aztán megállhasson egy színen és megmutathassa nekem azt. - És narancs.

Lassan levezettem a tekintetem és a barátnőm ujját követve meglestem a színt. "Narancssárga - Jelentése: Vágyakozás, kielégületlen szerelem". Fújtattam egyet és akaratlanul is felnéztem a szóban forgó férfira. Malfoy unottan ült a székében, szinte elfolyva. Hátát a támlának döntötte, kezeivel a varázspálcáját és az apró üvegcséket pörgette, hogy elűzze az unalmát. Egyik pillanatról a másikra megállt a játékkal, ahogy megérezte, hogy bámulom és jeges pillantással, fa arccal nézett fel rám. Orra aprót rándult, ahogy felhúzta azt, telt ajkai pedig fenyegetőn legörbültek. Letette maga elé az asztalra az üvegeket, a pálcáját pedig a talárja zsebébe szúrta. 
Egy pillanatig tartottuk a szemkontaktust és éreztem, ahogy egy enyhe bizsergés tölti meg a belsőmet. Keveredett bennem az értetlenség, az inger, a düh és a tehetetlenség, hiszen egyre jobban éreztem a súlyát a férfi sötét mivoltának és az ellenséges hangulatnak. Ahogy telt az idő, a gyerekes civódás lassan folyamatos ellenségeskedésbe fordult, ami pedig ijesztővé vált, ahogy Draco varázsereje és kitartása nőtt és erősödött. Tudtam, hogy ha egyszer igazzá válik a valós-legenda és a sötét áttör a diák énjén, nem lesz kérdéses, hogy rajtam nem gondolkodik el kétszer, hogy megöljön e.