Sötét pillantás /Draco Malfoy FF/

29.

Csendesen sétáltam Narcissa, Draco anyukája mellett a bazárok között. Nem volt hangulatom megszólalni, mert fáradt is voltam meg bennem volt a tudat, hogy ezt a programot édesanyámnak ajánlottam és ígértem és most már azt sem tudom, lesz e valaha anyám még. Másfelől pedig nem tudtam, mit is mondhatnék neki. Féltem is tőle, közben pedig úgy éreztem, ő a legjobb ember a Malfoy családban, ugyanakkor tartottam is a túlzott bizalmamtól, amit elsiethetek ezzel kapcsolatban. 

- Gyere! -Mosolygott rám és befordult egy kis sikátoron. - Erre lesz a legjobb.

- Hol vagyunk? - Kérdeztem és a biztonság kedvéért még egyszer hátra néztem, hogy nem követnek e vagy leszek bezárva valahová. 

- Ez a rész a legrégebben fent álló része a helynek- Mosolygott rám és  a pálcájával közben rásuhintott egy kőfalra, hogy megnyissa azt előttünk. - De nagyon kevesen jönnek már errefelé, holott a legszebb ruhákat és leghasznosabb kiegészítőket itt lehet kapni.

- Mrs. Malfoy - Szólítottam meg, majd beléptem utána az ösvényre. 

Ő csak felém fordította a fejét, jelezve, hogy figyel rám, aztán csak csendben menetelt tovább az üveg kirakatos üzletek között. Tényleg elég régi stílusa volt a házaknak és a boltoknak, de a ruhák, amik ki voltak függesztve bemutatásra, valóban nagyon szépek voltak. Kevesebben grasszáltak, mint az újabb részen, de szép számú ember volt így is az utcán.

- Nem szeretném megbántani, sem önt, sem a családot - Kezdtem bele és megköszörültem a torkomat, ahogy azonnal kiszáradt az idegességtől. - De nem szeretném, ha úgy kezelnének, mint egy családtagot.

- Lauren, Dracoval egy párt alkottok - Kuncogott fel, én pedig csak nyeltem egyet a hazugságra. - Addig, amíg ez így van, felelősséggel tartozunk érted.

- Nem szeretnék teher lenni - Feleltem egy halvány mosollyal és megálltam egy üzlet előtt, ahogy megragadta a tekintetemet egy ruha. - Bemehetnénk ide? 

- Persze - Bólintott aprót és belépett az ajtón. - Ha ezt azért mondod, mert eljöttem veled ma, ezt én szerettem volna - Tért vissza az eredeti témához.

- Nem - Ingattam meg a fejem. - Vagyis egy részt igen, nem kell, hogy úgy érezzék, van még egy gyerekük - Mosolyogtam rá. 

- A legkevésbé sem - Felelt kimérten. - Csupán megadjuk a lehetőséget a legjobbra, ha már van hogyan. Ezért vagyok itt ma.

- A szüleim is megengedhették volna a ruhavásárlást - Néztem rá szigorúan, aztán csak megingattam a fejem és inkább visszanéztem egy gyönyörű ruha felé. - Elnézést.

- Nem gond! - Lépett mellém. - Draco mesélte, mi történt nemrég. 

Felkaptam a fejem, miközben az ujjaim között fogtam a ruha anyagát. Nyeltem egy nagyot és felvontam a szemöldököm a mondatára.

- Draco? - Kérdeztem vissza egyszerűen.

Narcissa elmosolyodott és szemével végigfutott a következő ruhán. Némán megállt mellette, aztán csak komment nélkül ott hagyta a darabot és a következőhöz sétált. Figyeltem a kimért, elegáns lépéseit, az egyenes tartását. Az egész nőről lerótt a gazdagság, az elegancia és a felsőbbrendűség, pedig ő egyáltalán nem úgy viselkedett és beszélt, mint a férje, aki minden szóval és pillantással a tudtomra adta, hogy alacsonyabb ragban vagyok.

- Néha beszél rólad - Nézett rám egy pillanatra, én pedig csak zavartan elfordítottam a fejem és inkább a másik irányba indultam a ruhákhoz. - Habár nem magától, de ha kérdezzük, mesél rólad.

Elmosolyodtam és végigsimítottam egy hosszú szoknyát. 

- Nem igazán volt alkalmunk elbeszélgetni komolyabban még - Feleltem neki és egy sóhajjal otthagytam a részleget és visszamentem a nő közelébe, hogy meglessem az ő előtte lévő darabokat is. - Nem tudom, mit tudhat rólam, amit el tud mondani.

A nő halkan felnevetett és leakasztott egy szép ruhát az állványról. Maga elé tartotta és fel-le járatva rajta a szemét megvizsgálta minden részletét. 

- Tudom, hogy egyikőtöknek sem tetszik a kialakult helyzet - Pillantott fel rám, mire elkaptam a tekintetem. 

Aprót biccentettem, hogy igazat adjak neki és inkább én is a kezében lévő darabot néztem. Nyugtató, méregzöld színe volt, mint a varázsitalnak, ami egy cseppel a végedet jelentheti. Egyszerű szabása volt, aminek örültem, hiszen nem voltam egy kimondottan olyan lány, aki nagy muffinnak szeretett volna öltözni, sok fátyollal és kővel a ruháján.

- De Draco nem rossz ember - Folytatta. - Engedd meg neki, hogy megtalálja az időt, amikor közel enged majd.