"- Én nem akarok közétek állni. Én csak egyet akarok, azt akarom, velem legyél. - Sif karját Loki nyaka köré fonta, és szinte összeolvadt vele. Lokiban kihunyt a szikra, és mohón megcsókolta. Mennyire más volt ez a csók, mint az az első. Innen már n...
Frigga felnézett. Talán mégsem volt olyan jó ötlet olvasni ebből a könyvből. Szerencsére egyik fia sem őt nézte, így nem láthatták az arcán, hogy mennyire megdöbbent. Thor fészkelődött és a plafont bámulta, látszódott rajta, hogy már unja, és hogy fel sem fogta a szavak súlyát. Loki viszont tágra nyílt szemekkel, szinte megbabonázva bámulta a rúnákat, amik lassan arany színűvé változtak. Frigga vett egy nagy levegőt, és igyekezett megnyugodni.
- Anya, ez a mese unalmas, gyerekeknek való. - nyűgösködött Thor - Nincs benne valami izgalmasabb? Nincs benne szó csatákról, véres ütközetekről, harcosokról és hősökről, akikről azóta is beszélünk? -
Frigga érezte, hogy lassul a szívverése és a légzése. Azt hiszik mese, csak had higgyék, addig jó mindenkinek. - Keresek fiam egy olyan mesét. - Lapozni kezdett, és talált egy történetet, ami a talán érdekelhette nagyobbik fiát. Még hogy mese, a nő gyomra összeszorult. Ennek a könyvnek minden szava igaz, és pont ezért félt tovább olvasni, és nem Thor miatt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
"Jóval a fény születése előtt csak sötétség volt, és a sötétségből Sötét Tündérek jöttek. Évezredekkel ezelőtt a legkegyetlenebb, Malekith vissza akarta állítani a Sötétség uralmát. Ám gonosz tettéhez szükség volt az Either segítségére, ami a pusztítás eszköze volt."
Thor már nem unatkozott, sőt Lokihoz hasonlóan anyja mellé húzódott, és a szöveget nézte. Olvasni már tudott, a rúnákhoz azonban nem konyított, de ettől függetlenül soha egy könyvet nem vett a kezébe. - Ne, ez már igen, ez izgalmas, folytasd! - sürgette anyját.
"Ám Asgard nemes serege, a király vezetésével, felvette a harcot a sötétség katonáival. Amikor a kilenc birodalom együtt állt, Malekith rászabadíthatta az Eithert. Ám Asgard elragadta tőle az Eithert, és e nélkül a sötét tündérek elbuktak. A csatában, amelyet elvesztett, Malekith feláldozta seregét, mert féktelen dühében megpróbálta elpusztítani Asgardot. Malekithnek nyoma veszett, és az Either megsemmisült. "
Frigga becsukta a könyvet. - Holnap folytatom, most gyorsan feküdjetek le. Késő van. - A hangja remegett. Thor elhúzta a száját, de szót fogadott, lefeküdt és szinte azonnal elaludt. Anyja elsimított arcából egy aranyszőke tincset. Loki viszont nem aludt, elgondolkodva ült az ágya közepén. - Anya, az Eihter, amiről olvastál, ugye egy a hat Végtelen Kőből? -
Fiát gyengéden megcsókolta, és fejével intett, hogy feküdjön le. - Ugyan, kisfiam. Ez az egész csak mese. Én soha nem hallottam és még csak nem is olvastam, sem a Sötét Tündérekről, sem Malekithről, pedig tudod jól, hogy nagyon sokat olvasok. - Loki azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Mivel rengeteget olvasott, okosabb volt a többi hasonló korú fiatalnál sőt néhány felnőtt asgardusnál is. - Anya, ha ez nem mese, akkor miért volt a könyv elrejtve? -
- Ne kérdezz olyan sokat, - válaszolt büszkeséggel eltelve fiának. - mert hamar megöregszel. És most aludj. Ha szeretnéd, holnap elkezdhetjük tanulni a rúnabetűket, és hamarosan már nem lesz szükséged rám az olvasáshoz. - Még hallotta ahogy fia félálomban suttogja, lecsukódó szemekkel hívja. - Anya, nekem rád mindig szükségem lesz, mert nagyon...
Frigga sokáig nézte a két alvót, hallgatta lélegzésüket. A két fiú mennyire más volt. Thor izgága, indulatos, meggondolatlan, de roppant jószívű. Mint idősebb fiú, születése óta arra nevelték, hogy majd egyszer átvegye a trónt apjától. Szinte egész nap edzett, és együtt lógott barátaival, akik, hozzá hasonlóan már most jeleskedtek a kardforgatásban és bajvívásban. Loki teljesen más. Termetre magasabb, mint a kortársai, de fizikuma gyenge, és arca olyan szép, akár egy lánynak. Asgard a harcosokat, a bátor és merész vitézeket szereti, és kiveti magából az olyanokat mint Loki. Ezért ő is megkapta ugyanazt a kiképzést, mint fivére, de kerülte a közelharcot. Frigga megtanította néhány trükkre, hogy meg tudja magát megvédeni anélkül, hogy az öklét használnia kellene, de a fiú még így is inkább került minden konfliktust, ami miatt gyakran lett a többiek piszkálódásának céltáblája.
Firgga kíváncsiságát nem tudta legyőzni, újra kezébe vette a könyvet. Az oldalakon a rajzok életre keltek. A Sötét Tündérek ijesztő, szürke arcuk mintha mozgott volna, és Frigga úgy érezte fekete szemgödreikből őt nézik. Tovább olvasott.
"Vezérük, Malekith fegyvert kovácsolt a sötétségből, amit Eithernek nevezett. Amíg a legtöbb ereklye kőből van, az Either folyékony és folyton változik, és mindenből sötétséget csinál. Gazdatestet keres és elszívja az életerejét. Malekith arra használta az Eithert, hogy az Univerzumot újra sötétségbe borítsa. A borzalmas vérontásnak Asgard serege vetett véget, és mind elpuszította a sötét tündéreket. Olyan békét hozott, ami több ezer éven át tartott."
Frigga halkan lecsukta a könyvet, és visszatette Loki ágya alá, aztán mégis meggondolta magát, és a hálótermébe vitte, ahol aztán jól elrejtette. Sokáig forgolódott az ágyában, de kérdései nem hagyták nyugodni. Mit fog mondani holnap Lokinak? Hol a könyv, és miért nem olvas fel belőle? Hogy fog könyörögni, esedezni, megígérni mindent. Szinte látta maga előtt fia arcát, könnybe lábadt szemét. Loki hamar el tudott érzékenyülni, ebben is különbözött bátyjától. Thor, ha valami nem sikerült neki, azonnal törni-zúzni kezdett, Loki inkább elpityeredett, és ezért kapott elég szidást gyerekkora óta apjától. Odin szerint elérzékenyülni csak az asszonynépnek szabad, és annak is csak akkor, ha fia születik, vagy ha fia hal meg. - Majd azt mondom, hogy eltűnt, hogy reggelre nyoma veszett - talán most először sajnálta, hogy Loki annyira eszes - amit persze te nem fogsz elhinni, fiam.
