Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Nem kell több varázslat

- Drága öcsém! Te vagy a nap hőse. Ahogy elbántál a trollok vezérével, azon gondolkodtam, hogy nem szeretnék az ellenséged lenni. Gyorsabb vagy a szélnél. - kezet fogtak, és keményen, férfiasan megrázták. - Már nem kell aggódnom érted, harcos lettél. Atyánk büszke lesz rád, mert gondolom otthon is sikerrel jártál.

- Atyánk él, és Asgard ellenségei meglakoltak.

- Kicsit irigyellek téged. Otthon és itt is helyt álltál. Vagy nem? - Thor Loki arcát fürkészte. - Valami baj van?

Elhúzódtak egy csendes sarokba. Thor végignézett a katonáin, fáradtak voltak, elcsigázottak, de a győzelemre fellelkesültek. Összeszedték a sebesülteket, és elhantolták az elesetteket.

- Thor, te győztél itt, és te győztél otthon is. Én csak néhány trollal végeztem, de a csata dicsősége a tiéd. És az otthoni győzelemér is téged illet a dicsőség.

Nem értett semmit. - Miről beszélsz?

Lokinak nehezére esett kimondani, mert a dicsőség jól esett. Már bánta, hogy így történt, hogy Odin és anyja, na és Sigyn és természetesen Sif sem őt fogják ünnepelni, hanem a bátyját. - Az utolsó utáni pillanatban érkeztem haza. Már atyánk hálótermében voltak a támadók, de sikerült legyőznöm őket. Mármint sikerült neked legyőznöd őket. - Thor értetlen ábrázatára Loki elvesztette a higgadtságát. - Nem hiszem el, hogy nem fogod fel mit mondok. A te alakodban harcoltam és győztem. Anyánk és a valkűrök, a menyasszonyaink azt látták, hogy te érkezel meg, és a pörölyöd csapja agyon az ellenséget. Téged fognak ünnepelni, és nem ...

- De miért tetted ezt? Ne mond, hogy nem esik jól az, ha téged ünnepelnek.

- Tudod, hogy szomjazom az elismerést Thor, hiszen jól ismersz, de most nem gondolhattam magamra. Elengedtem kettőt a támadók közül, és ők azóta már hírül vitték a legidősebb asgardi herceg rettenetes erejét, és fegyverednek híre bejárja majd a Kilenc birodalmat, hogy mindenhol rettegjenek tőle. Érted már, hogy miért tettem, amit tettem?

Thor felugrott. - El kell mondanom mindenkinek, ezt nem hagyhatom Loki.

Loki leintette. - Nekem egyelőre elég ez az aprócska dicsőség. Soha ne mond el senkinek, nem tudhatják meg, Asgard érdekében.

- Rendben van - felelt Thor - de elmondom atyánknak, hogy mit vittél itt végbe. Hozd el magaddal a troll vezér fejét, mert ez a te trófeád.

A győztes sereg élén Thor véresen és mocskosan, de arcán diadalittas ábrázattal lovagolt be Asgard főkapuján. A sereg győzelmének híre addigra már eljutott mindenki fülébe, és az ünneplő tömeg virágszirmokat szórt a lovak patái elé. Loki Thor mellett ügetett, Doren idegesen kapkodta a fejét. Mögöttük a három harcos fogadta az üdvözlést. Fandral jobbjával a kardját szorította a hüvelyében, és csendes volt. Az járt a fejében, ami Thoréban is. Lokit nem lenne jó ellenségének tudni. Ő volt eddig a leggyorsabb közülük, de Loki gyorsasága ámulatba ejtette. Frigga királynő és a két valkűr mosolyogva várta a hazatérőket, és Thor legnagyobb ámulatára Sif a nyakába ugrott, és szenvedélyesen megcsókolta. Sigyn nem volt ilyen bátor. Mélyen meghajolt Loki előtt, és a kezét nyújtotta. Loki mélyen a szemébe nézett, mire a lány elpirult, máskor jókedvre derítette volna jegyese félénksége, de most sötét gondolatok vetítettek árnyékot a boldogságára. Sif és Thor évődése olyan féltékenységet váltott ki belőle, amilyet még sosem érzett. - Örülök, hogy hazajöttél uram, és Odinnak hála sebesülés nélkül.

- Hagyd már ezt Sigyn. - ripakodott rá - Ne alázkodj már folyton. A feleségem leszel és nem a szolgám! - a lány most elpirult, még jobban mint bármikor, de ez most más volt. Az arca megrándult, és a szeme sarkából egy könnycsepp gördült végig az arcán. Frigga észrevette ezt, és mosolyogva karolt Lokiba.