Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Alflyse Királynő

- Te aztán jól kiütötted magad bátyám, rettenetesen nézel ki. Fáj, hogy így látlak.
Thor oldalára fordult. - Hagyjál már Loki! Hallgass, és inkább hozz valamit inni. - Loki felnevetett, aztán lerántotta a takarót Thorról, aki kinyitotta a szemét, és pontosan olyan arcot vágott, amire öccse várt. Kék szemeiben csekély értelem, száját eltátotta, aztán felordított. Ez viszont új volt, szokatlan tőle. Felugrott, és megölelte Lokit. - A Kőrisfa szent gyökereire! Édes öcsém! Te életben vagy?! - megragadta, és a szemébe nézett - De hogyan?
- Engedj el, eltöröd a csontomat. Szedd össze magad, atyánk már vár téged. Azt mondta, hogy mozgolódást látott Heimdal Svartalfheimben. Sok minden nem történhetett ott, hiszen több mint 3000 évvel ezelőtt volt, hogy nagyapánk legyőzte a Sötét Elfeket. Azóta is minden olyan, mint akkor volt. Elhagyatott sivatag. De Heimdal mégis azt mondja, ellenséges erők gyülekeznek . Talán Alflyse királynő sereget toboroz. Atyánk azt akarja, hogy Fandrallal menjetek oda, és nézzetek szét.

- Végre kaland. Mivel az összes trollt egymagad elintézted Nornheimben, nekem nem maradt semmi, pedig a Pörölyöm már nagyon vágyik a harcba. Megyek csak elköszönök Siftől, és indulhatunk is.

- Thor, én nem megyek veletek. Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély, hogy lebukunk. És még valami. Talán nem tudod, de...

Thor keze megállt öltözködés közben - Valami baj van?

- Sif elment, Thor. Senki nem tudja hol van. Sigyn mesélte, hogy elküldted, elzavartad magad mellől.

Csend telepedett a szobára, Thor egy kis ideig mozdulatlanná dermedt, aztán tovább készülődött. Loki figyelte az arcát, de nem tudott kiolvasni belőle semmit. - Nem hagyott levelet? Vagy nem üzent valakivel?

Loki a fejét rázta. - És mit mondtam neki? - Ismét fejárázás volt a válasz. - De Sigyn tudja.

- Igen, ott volt veled. Próbált jó belátásra térni, de te nem hallgattál rá, és én csak annyit tudok, egy másik nő miatt váltál el tőle. Hogy tehetted ezt?

A hatalmas ember lerogyott az ágyára. Loki próbálta kicsalni belőle, hogy Sigyn miatt történt az egész, de nem kérdezhetett rá. - Elmondod nekem, hogy ki az a másik nő? Mi mindent megbeszéltünk egymással, emlékszel?

Thor vállai meggörnyedtek. - Nem tehetem, ezt nem. - nyögte maga elé. - Inkább lenyelem a nyelvem, és megfojtom magam vele, de soha nem mondom el, neked főleg nem.

- Csak nem az én feleségemről van szó? - Loki könnyeden felnevetett, de belül majd szétfeszítette az ideg. Még néhány pillanat és az ostoba nem bírja tovább magában tartani. - Thor? Ugye nem Sigyn miatt?

Halk kopogás hallatszott. Loki majd felrobbant. Kinyitotta az ajtót és ráförmedt az álló Fandrallra: Mi van? Mondtam, hogy mindjárt megyünk.

A férfi megilletődve hajolt meg, de a bajusza alatt megvillantotta hófehér fogait. - Bocsásson meg hercegem! Csak méltóztatom emlékeztetni rá, hogy Thor már várja Odin.

Loki dühe lecsillapodott, és vállon veregette a harcost. - Bocsáss meg Fandral.

- Te bocsásd meg az én türelmetlenségemet. - elindult, de visszafordult - Jó hogy újra itt vagy. Örülök neked.

Loki hosszan nézett utána, és azon gondolkodott, vajon igaz-e, amit Thor mondott. Hogy Fandral jobban kedveli őt, mint egy barátot szokás. Fandral jóképű és megnyerő fickó, és minden újára akad nő Asgardban, de hogy egy másik férfi iránt tápláljon érzelmet, azt nem akarta elhinni. Thor közben teljes vértben, kezében a Mjolnirrel állt Loki mögött, és mintha belelátott volna az öccse fejébe csak ennyit szólt. - Még mindig oda van érted.