Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Sif

Miután Thor sípcsonton rúgta, Loki tudta, hogy bátyja elaludt. Nem szólt, hogy menjen át a saját ágyába, mert vagy a gondolatai kalandoztak el messzire, vagy Thor szenderült álomba rettentő gyorsan, s csak azt vette észre, hogy a másik már hortyog. Thor még álmában is hadakozott valakivel és Loki sok álmatlan éjszakáját köszönhetett neki, mert ilyenkor kiabált, rúgkapált és szinte mindig leverte az ágya melletti polcról a gyertyatartót.

- Ideje lenne saját szobába költöznöm. - gondolta Loki, és lassan kicsusszant az ágyból, hogy gyertyát gyújtson. Nem volt szüksége tűzszerszámra, egyszerűen az ujjai közé vette a gyertya kanócát, és az már lángolt is. Közel húzta a gyertyát a Könyvhöz, óvatosan, nehogy a forró viasz rácseppenjen a lapra, és nekifogott. Lap, lap után, egyik fejezet követte a másikat.
Amikor Asgard történelmi leírásához jutott, hirtelen felnézett, és megértette, apjuk miért volt olyan mérges, amikor betört Thorral a fegyverterembe. Az oldalon kékes fényű glóriában ott izzott a Kocka, alatta a neve. Amióta meglátta, olthatatlan vonzalmat érzett az ereklye iránt. Sok minden nem volt leírva, de az a kevés is elég volt ahhoz, hogy rájöjjön, mi is voltaképp a Kocka.
- A Tesseract, vagyis a Kozmikus kocka, amellyel az ismert világok között lehet utazni. A Bifröszt elkészültéig seregünk a Kocka segítségével járta be az ismert birodalmakat.

Loki addig maradt fenn, amíg a gyertya csonkig égett, és ez az idő elég volt, hogy mindent elolvasson, és mindent megtudjon amit csak a Könyv nyújtott.

Hat végtelen hatalommal bíró Ékkő, és ebből háromról megtudhatott annyit, amennyit az író tudott, vagy amennyit megosztani szándékozott. Loki abban a pillanatban, amikor felfogta, hogy milyen tudás birtokába jutott, megrettent, de közben a tudás hatalma fel is villanyozta.

A gyertya már alig pislákolt, és másikat gyújtani már nem akart. Lehunyta a szemét, és kezének egyetlen intésére az asztal üres lett. A Könyv visszakerült oda, ahová anyja rejtette el. Minden rajz, minden rúna bevésődött, és a tudás a legjobb helyen volt, ahonnan senki nem veheti el. Loki elméjében. És még rengeteg olvasnivaló van Asgard könyvtárában, talán azokban is megbújik további rejtett írás a Kövekről. Bebújt Thor ágyába, és hamarosan elaludt. Álma zaklatott volt és fáradtabbnak érezte magát ébredés után, mint mikor lefeküdt.

Thor még aludt, és Loki nem mert még mozdulni sem, mert ismerte bátyját, tudta ha nem magától ébredt fel, akkor elviselhetetlen lesz egész nap. Nézte az alvót, és azon gondolkodott, hogy lehetnek testvérek, ha ennyire nem hasonlítanak egymásra.

Thor, mint minden asgardi, szőke volt, kék szemekkel. Erős és kitartó, vakmerő és bátor, mint egy igazi harcos. Közben az ő haja fekete volt, mint a legsötétebb éjszaka, és olyan zöld szeme volt, mint senkinek egész Asgardban. Ráadásul nem szerette a harcot, és ez meg is látszott rajta.

- Ma nem úszom meg a viadalt. - gondolta, és már azon tűnődött, mit csináljon hogy ne szerezzen komolyabb sérülést. Sif mégiscsak egy fehérnép, annyira nem lehet erős. És ha mégis, legalább bevethetem ellene az új varázsigét, amit a Könyvön is használtam. - Meg is van a tervem. - gondolta, és máris jobban érezte magát.
Frissen szerzett bátorságát kihasználva felkelt, és költögetni kezdte Thort, aki még mindig hortyogott. Loki legnagyobb meglepetésére Thor nem ébredt rossz kedvvel, hanem kipattant a szeme, rámosolygott öccsére, és már szaladt is reggelizni. Loki futott utána, de az étkező ajtajában megtorpant. Az asztalfőn ott ült Odin, Mindenek Atyja. Thor szinte azonnal falni kezdett, csak fejével intett apjuknak.

- Gyere már Loki, szükség lesz az erődre. Hidd el, a látszat csal. Sif nem az a törékeny virágszál, akinek látszik. - Thor úgy tömte a szájába a főtt tojásokat, hogy Loki azt hitte menten megfullad. De még ha így is lett volna, ha látja testvérét levegőért kapkodni, akkor sem mert volna mozdulni.