"- Én nem akarok közétek állni. Én csak egyet akarok, azt akarom, velem legyél. - Sif karját Loki nyaka köré fonta, és szinte összeolvadt vele. Lokiban kihunyt a szikra, és mohón megcsókolta. Mennyire más volt ez a csók, mint az az első. Innen már n...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Esküszöl, hogy életedet ettől a naptól fogva Asgard és polgárai védelmének szolgálatára szenteled? - Odin hangja ünnepélyesen zengett, és több ezer polgár lélegzet visszafojtva hallgatta. - Esküszöl, hogy ettől a naptól fogva szüntelenül azon munkálkodsz, hogy Asgard királya legyél?
- Esküszöm!
- Esküszöl, hogy minden erőddel azon leszel, hogy megvéded a békét a Kilenc Birodalomban? - Esküszöl, hogy mindent elkövetsz azért, hogy rászabadítsd a káoszt a Kilenc Birodalomra?
- Esküszöm! - Loki alig bírta elrejteni mosolygását. Mennyivel érdekesebbek lettek volna a próbák, ha akkor ezeket a kérdéseket teszik fel.
- Esküszöl, ha a béke védelmében harcra kerül sor, élen jársz bátorságban, és elesett vitézeinket a Valhalla csarnokába vezeted? - Esküszöl, hogy a saját védelmedben nem sajnálsz annyi asgardi vitézt feláldozni, amennyit csak szükséges?
Loki tekintete apja válla fölött Freyjára tévedt, mert csakis ő lehetett az. A nő szája szegletében halvány mosollyal őt nézte, aztán nyelvét kissé kidugva megnedvesítette ajkait, amitől Loki zavarba jött. Anyja halkan megköszörülte a torkát, ami elég volt ahhoz, hogy visszatérjen a valóságba.
- Esküszöm! - elöntötte a forróság. - Mit csinálsz! Nem kalandozhatsz el! Koncentrálj! Ha ennek vége, megízlelheted azokat az ajkakat. - hallotta a sokat sejtető jóslatot. - Ez nem segít! - Suttogta, és kényszerítenie kellett magát, hogy Odinra figyeljen. Már csak két kérdés volt hátra.
- Fogadod- e, ha bármilyen oknál fogva törvényes királya leszel birodalmunknak, őseid és elődjeid hagyatékát tovább viszed? - lelke sötét része azonnal feltette a saját kérdését. - Fogadod-e, hogy elődjeid ha kell erőszakkal, ha kell ármánnyal eltávolítod a királyi trónról, és átvéve helyüket új alapokra építed a birodalmat?
- Fogadom! - hangja betöltött mindent. Thor büszkén hallgatta öccse válaszait, és azon tűnődött, vajon miért nem emlékszik semmire az ő iktatásából.
- Ígéred-e hogy utódaidat arra neveled, hogy méltók legyenek őseikhöz? - Ígéred-e hogy utódaidat arra neveled és készíted fel, hogy az idők végezetén dicső harcban legyőzzék őseiket? - Loki ennél az utolsó kérdésnél minden egyes alkalommal eltűnődött. Sosem gondolt rá, hogy egyszer gyermekei lesznek. Thor sokat akart, sok fiút, akik nagy harcosok lesznek, és szobrot emelnek nekik a hősök csarnokában. De Loki, nem gondolkodott ezen. Eddig. Eszébe villant amit kísértője mondott. Gyermekeket nemz Angrbodának. De milyen sarjak születhetnek egy déróriás és egy asgardi herceg frigyéből. Titokban kell tartaniuk, rejtve őket mindenki előtt, mert ellenség fiai nem tehetik be a lábukat Asgardba. - Ne gondolj most rá! Ne félj attól, hogy nem bocsájt meg. Mindent megbocsájt neked! De sokszor fog szenvedni miattad. Háromszor öleled és háromszor fogan meg. Háromszor pusztul el, de te visszahozod! - Loki megborzongott a vészes jóslat hallatán. - Válaszolj!
