Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Loki halála

A fejfájás, amire ébredt, pokoli volt. És ha ez nem lett volna elég, a lány, aki a szobát jött takarítani, elhúzta a függönyt. Ezzel megadta a kegyelemdöfést, egy pillanat alatt kivégezte. Thor felkiáltott, de értelmes szó nem jött ki a torkából. A trollféle hördéstől a lány megrettent, visszarántotta a függönyt, és kiszaladt.
Thor feltápászkodott a földről, ahová részegen lefeküdt. Nem csak a feje fájt, hanem mindene.
- Mi történt? - szétnézett, és nem messze tőle hányás bűzölgött, aminek a szagától felfordult a gyomra. - Mi történt? - kérdezte ismét, miközben próbált felülni. Rémlett valami, hogy sokkal többet ivott, mint eddig bármikor, de hogy miért, azt sehogy sem tudta felidézni. Talán köze volt Sifhez.
- Igen, Sif majd megmondja.
Átbotorkált a felesége hálótermébe, de Sif nem volt ott. A ruhái a szekrényben, az ágya érintetlen, és a fürdő is üres. - Biztosan reggelizni ment. - gondolta, és óvatosan elhúzta a függönyt. Hunyorítva kinézett az ablakon. A Nap már magasan járt, talán dél is elmúlt. - A reggeliről lemaradtam. - morogta csalódottan.
A palota és az udvar is csendes volt, mintha mindenki eltűnt volna.
- Szomjas vagyok. - nyögte, és elindult a pincébe, kicsit furcsállta, hogy senkivel nem találkozott. Két korsó sör után sokkal jobban érezte magát, az asztalra borult és elaludt. Horkolásától visszhangzott a pince.

Loki ellenben korán ébredt, de még nem volt kedve felkelni. Odakint már hajnalodott, és bár alig aludt, egyáltalán nem érezte magát fáradtnak. Az hogy a terv első szakaszát sikerült teljesíteni, felvillanyozta.
- Egy: Sif várandós, és az én gyermekemmel.
- Kettő: Heimdal nem vette észre, hogy Thor alakját felvéve tértem vissza Asgardba.
- Három, mindkettőt a markomban tartom. Az egyiket messze Asgardtól, a másikat itt ugyan, de némaságra kényszerítve.
- Négy, Sif képében elértem, hogy Thor elváljon, és ez mára bűntudatot fog gerjeszteni benne. Ez legyengíti, és amikor elmondom majd, hol találja Sifet, hálás lesz nekem, és rohan hozzá. Aztán csak azt kell elérnem, hogy jó sokáig ott is maradjon.
Ezt követően enyém lesz a Kozmikus Kocka, vagy legalábbis tudni fogom, hol találom, ha szükségem lesz rá.
Ha lenne egy listám, akkor ezeket kipipálhatnám. - De inkább elővette az egyik varázslásról szóló tekercset, és tanulmányozni kezdte. Minden varázsigét megtanult róla, az agya szivacsként szívta magába a tudást, és még többet akart. Alig várta hogy kipróbálhassa valakin.
Miután végzett a tekercset visszatette az ágya melletti asztalkára, és nézte alvó feleségét. Szórakozottan levegőt fújt a nő arcába, és elmosolyodott ahogy pilláit megrebegtette. Fülébe csengett az asszony vallomása, ahogy kiállt Thorral szemben, hogy mindenek ellenére, hűséges marad a férjéhez. Ez volt az a pillanat amikor valamit érezni kezdett iránta. Nem szerelem volt ez, inkább hála, de egy biztos, melegséggel töltötte el, ha ránézett. Ha nem Sif bőrében lett volna, megragadja, és addig csókolja, amíg el nem fogy a levegője. 

Sif már akkor Vanaheimben volt, Loki magára hagyta, boldoguljon ahogy tud. Haragja, csalódottsága azóta elpárolgott, de nem bánta meg, amit tett. Hamarosan meglátogatja majd, és nagy kegyesen felajánlja a segítségét, amit persze Sif nem fog elfogadni.

Sif az ellensége. - Nem én akartam, hogy így legyen! - kiáltotta oda neki, mielőtt eltűnt, hogy alakját magára öltve megtévessze Thort. - Sif erős nő, életben fog maradni, és képes lesz arra is, hogy kihordja és megszülje a fiamat. - bizonygatta magának.
Sif nem tudta, hogy az ereje csupán töredéke annak, amivel előtte rendelkezett. Az életben maradáshoz elég, a visszatéréshez kevés, és ez az erő is csak addig az övé, amíg szülőföldjén marad.

Sigyn felsóhajtott, oldalra fordult és csípőjéről lecsúszott a takaró. Milyen selymes a bőre, milyen tökéletes. - gondolta Loki, és kényszeríteni kellett magát, hogy kiszálljon az ágyból. Éjjel Sigyn már aludt, amikor ő hazatért, nem akarta felzavarni. De most szeretett volna hozzábújni, felébreszteni. Feltett szándéka volt, hogy köszönés nélkül, reggeli után azonnal útrakel, de a nő teste az ágyában másra csábította.
- Majd később utazom Folkvangra, Angrboda megvár. - levette a ruháját, és visszabújt Sigyn mellé. Megcsókolta az ajkát. Az asszony megmozdult, és átfordult a másik oldalára, és férjéhez simult. Loki így vette birtokba a még félig alvó nő testét. - Mond nekem, hogy szeretsz, csak egyszer. - nyögte a párnába Sigyn, de Loki képtelen volt kimondani. Egyetlen szó, egyetlen rövid szó, de ezegyszer a hazugságok mestere nem tudott hazudni, inkább beleharapott a nő hófehér nyakába.