Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Loki fogságban

Loki egy pillanatra sem engedte el a Sigyn kezét, húzta, vonta folyosókon át. Amikor becsukta maguk mögött a hálóterem ajtaját, azonnal ráfordította a kulcsot. Sigyn félősen állt, kezeit tördelte, nem mert mozdulni, még levegőt venni is alig. Nagyon várta ezt a percet, de közben rettegett is tőle.

- Azonnal vetkőzz! - kiáltott rá Loki, és dobálni kezdte magáról a díszöltözetet. Szaggatta a nehéz palástot, sisakját a sarokba hajította. - Mire vársz, vetkőzz már!

Sigyn remegő kezekkel oldotta le magáról a menyasszonyi ruháját, kicsusszant a könnyű selyemből, hajából kikapkodta a kis virágokat, aztán dideregve állt meztelenül a szoba közepén. Nem egészen így képzelte el a nászéjszakáját. Loki a szekrényéhez lépett, és az ágyra dobált néhány ruhát. Megfordult, és megállt a keze a levegőben. - Mit csinálsz?

A lány összezavarodott. - Azt mondta uram, hogy vetkőzzem.

Loki a másik szekrényből kivette a valkűröltözetet, és hozzávágta a riadt lányhoz. - Öltözz, azonnal indulunk! - ő hamarabb készen volt, a talizmánt a nyakába akasztotta. Megforgatta az ujjai között, aztán Sigynt kezdte nézni. Eleinte mulattatta a lány ügyetlenkedése, de aztán nem tudott felülkerekedni a türelmetlenségén.
- Mit piszmogsz ilyen sokáig? Fogd a kardodat is, előremegyek, az istállóban találkozunk.

Kettesével szedte a lépcsőfokokat, rohant keresztül az udvaron, de néhány pillanatra megállt. Egy ablakot figyelt, Thor ablakát, de a szobában sötét volt. Dühösen fújtatott, aztán futott tovább. Mire Sigyn megérkezett, a lovakat felnyergelte.
- Hová megyünk uram?
- Az Yggdrassilhoz.
Sigyn alig halhatóan tovább kérdezősködött: És utána?
Loki megugratta Dorent, és a ló fájdalmasan felnyerített. Nem ilyen bánásmódhoz szokott, Loki eddig türelmes és jó gazdája volt.
- Majd időben megtudod. - Kiáltott hátra gorombán.

Végigvágtattak a sötét és csendes utcákon, végig egy lélekkel sem találkoztak. Loki gondolatai a testvére körül jártak. - Ha bántani mered Sifet, esküszöm megöllek. Ő nem ezt érdemli, neki olyan férfi kell, mint én vagyok. - Lelki szemei előtt látta hogy Sif álomba sírja magát, míg Thor elégedetten horkol mellette. Mostantól minden éjjel. Közben megérkeztek, és Loki fortyogva kötötte ki a lovat, aztán anélkül, hogy bevárta volna a feleségét, ereszkedni kezdett a fa ágain le, Nornheim felé. Ha nem kellene magával cipelnie, már lent lehetne a barlangban. Aztán hirtelen megállt.

- Jössz már? - türelmetlenkedett. - Gyere ide. - A lány óvatosan ereszkedett lefelé. - Közelebb. Ne félj, nem eszlek meg. - átkarolta a derekát, és Nornheimre gondolt, a dohos, párás barlangra, ahol a halott királynő fekszik a víz alatt. Érezte Sigyn lélegzetét az arcán, édes illata volt, mámorító. A lány szeme közelről nem csupán kék volt, hanem apró barna foltok pettyezték tele az íriszét. Mintha egy szórakozott festő szórta volna tele a lányt ezekkel a barna pettyekkel, a szemét az arcát, de még a mellkasát is. Loki megfigyelte amikor mezítelenül látta, hogy még az apró mellei is tele voltak szeplőkkel.  - Kapaszkodj belém, és hunyd le a szemed. - Sigyn engedelmeskedett, aztán egy szempillantással később köhögni kezdett. - Óvatosan, lassan vedd a levegőt. Itt nagyon nagy a pára, nehéz lélegezni. Elengedhetsz.

De lánynak nehezére esett. Émelygett, forgott vele a világ. Melege volt, és a puha talaj csak még bizonytalanabbá tette az egy helyben állást. - Sigyn, engedj már el, így nem jutunk sehová. - a barlangban minden ugyanolyan volt, mint mikor elmentek. A víz tükörsima, és Lokinak vissza kellett emlékeznie, hogy hol állt Thor. Nehezen ment, mert csak annyi rémlett fel azokból a percekből, hogy elmerül, aztán hogy három nő állja körbe és énekelnek valamit. Azt mondták, halott volt, ami lehetetlen. Talán csak elájult. Nincs olyan, hogy valaki meghal, aztán feléled. Képtelenség! Leült egy kőre, és gondolkodott, aztán eszébe jutott valami. Ha Karnilla varázsereje a Kövektől függ akkor a Kövek segíthetnek neki megtalálni a varázslónőt. - A kardod legyen a kezedben. Nem tudom mi lesz. A királynő holteste itt fekszik, valahol a vízben. - Sigyn végignézett a sötét tó felett, és megborzongott. - Nem tudom hol van, ezért mágiához kell folyamodnom. A királynő nyakában van egy lánc, azon kövek. A láncot el kell vágni, és ezt csak egy valkűr teheti meg. Kellenek nekem azok a Kövek, ezért vigyázz, nehogy a vízbe essenek. - Sigyn bólintott - Készen állsz?