Asgardi történetek (Loki Fanfiction) befejezett).

Nornák Kövei

Ököllel esett az ajtónak, és kedve lett volna betörni. Úgy érezte a vacsorán mindenki rajta gúnyolódott. Engedetlen menyasszonyból vajon milyen feleség lesz? - Sigyn! Itt vagy? - a kilincsre tette a kezét, és az ajtó kinyílt. Bent sötét volt, csak az ablakon beszűrődő holdsugár adott némi fényt. Loki szeme megszokta a sötétséget. A szobában rend volt, és néma csend. Aztán meghallotta, sóhajnál is halkabb neszt a sarokból. Intett egyet, és néhány gyertya lángra lobbant. A sarokban ott ült Sigyn, szőke hullámos haja beborította a testét, elfedte, mint egy sátor. - Nem voltál ott a vacsorán! Ez volt az esküvő előtti első nyilvános megjelenésed, és nem voltál ott. Mi a fene történt?

- Bocsásson meg fenség! - Sigyn hangja gyenge volt, de nem hatotta meg Lokit. - Nem kellett volna igent mondanod, nem kellene hozzám jönnöd, és akkor minden rendben lenne. Gyűlölni foglak ezért, és kínozlak, amikor csak tudlak.

- Azonnal állj fel, ha velem beszélsz, és magyarázd meg, miért nem voltál hajlandó megjelenni az oldalamon. Tudod mit suttognak a hátam mögött? Hogy engedetlen vagy, hogy dacolsz velem.

- Én soha nem mernék, én azt teszem, amit mond. - könnyáztatta arca sápadt volt, a szeme vörös a hosszú ideje tartó sírástól. - Csak attól tartok, hogy nem akar már engem.

Loki leült az asztal mellé. - Milyen jól érzed. - gondolta, és ivott egy pohár vizet. - Angrboda mellett lenne a helyem, őt kényeztetni, becézgetni, hálát rebegni, amiért a gyermekemet várja. Ehelyett itt vagyok veled, akinek minden mozdulata alázat, és ez nagyon bosszant. Miért nem vagy olyan, mint ma reggel, amikor a trollok ellen harcoltál?

Felállt, és a lány felé nyújtotta a kezét. - Azonnal állj fel, és soha többé ne viselkedj így előttem. Az én feleségem nem lehet gyenge, megértetted? Te valkűr vagy és Asgard hercegnéje, mit szólnának, ha minden ostobaságon elpityerednél. Szedd össze magad. Sigyn felállt, és Loki meglátta, hogy meztelen. A lánynak nem csak az arca pirult el, hanem az egész teste a szégyentől vöröslött. Takarni próbálta magát. - Nem ígértem neked szerelmet, nem ígértem neked hűséget, és ennek ellenére belementél a házasságba. Talán meggondoltad magad?

Sigyn állta Loki pillantásait, de aztán lesütötte a szemét. - Nem, uram! Nem gondoltam meg magam. Felöltözöm, és lemegyek. - indult az ágya felé, ahol az ünneplő ruhája hevert, de Loki elé állt, és megfogta a kezét.

- Tudod, hogy mást szeretek, tudod, hogy utána vágyom, és mégis ragaszkodsz hozzá, hogy elvegyelek. Miattad nem lehetek vele. - megszorította a lány csuklóját, aki feljajdult. - Miért akarsz ennyire a feleségem lenni? Miért? - még erősebben szorította a vékony kezet.

Sigyn felsikoltott. - Mert szeretlek téged! Teljes szívemből szeretlek! - Loki arca eltorzult. Mi történhetett akkor, hogy megkívánta? Itt áll előtte teljesen csupaszon, védtelenül, és nem érez iránta, csak undort. - Ha nem akarod hogy a feleséged legyek, akkor miért veszel el? Mond vissza a jegyességet, és én elfogadom.

Loki elfordult. - Nem tehetem. Jó oka van annak, hogy elveszlek. - indult hogy magára hagyja a lányt. - Ne fáradj az öltözködéssel. A vacsorának vége van. - becsapta maga mögött az ajtót. Hogyan történhetett meg, hogy az érzései a lánnyal kapcsolatban ennyire megváltoztak? Beszélnie kell valakivel, ki kell beszélnie az elmúlt nap történéseit, mert felrobban. Megállt egy ajtó előtt, és elmosolyodott. A lábai anyjához hozták. - Anyám, itt vagy? - halkan kopogott. Milyen furcsa, a másik ajtót be akarta törni. - Beszélni szeretnék veled.

Frigga még az ünneplőruhájában volt. - Ugye nem voltál szigorú vele fiam?

- Megkapta a magáét. - Loki keze ökölbe szorult, és ez nem kerülte el anyja figyelmét. - Ne félj. Nem bántottam.