Szerelem, sokadik dobbanásra /Befejezett/

Tizennyolcadik dobbanás

Tágra nyílt szemmel feküdtem a sötét szobában. Újra és újra lejátszódott a fejemben minden egyes mozzanat, érintés. Fura volt még mindig, és még nehezebb elhinni, hogy túl voltam életem első... nevezzük találkának, randinak, fene tudja. A lényeg a lényeg, hogy jól éreztem magam, és szerintem Masaru is. Azon sem akadt ki, mikor hazakísértem, az én lelkemnek meg jólesett. Amit éreztem már a parkban is, az viszont teljesen kikészített. Soha nem voltam az a típus, aki megy a farka után... hát most azt hiszem, kicsit olyan lettem. Ha lett volna megfelelő hely és idő is, szerintem magam alá tornázom a pici testét. Már a gondolattól zsibongani kezdett mindenem. Ahogy jöttem haza, a hasam alja úgy ficergett, hogy az már kellemetlen volt. Itthon jött a hideg zuhany! Mosolyogva kellett megvacsoráznom a családommal. Életem leghosszabb fél órája volt, mire sikerült a szobámba beesni, és kezelésbe venni a rakoncátlan testrészemet. Korábban viszonylag ritkán jöttem izgalomba. Valószínűleg a szégyenérzet miatt, amit Levi idézett elő bennem. Megerőszakoltam magam, hogy nem gondolhatok rá. Most azonban nem volt akadálya, végtére is volt valami köztünk Masaruval.

– Zsombi! – kocogtatta meg az ajtómat Zsu, majd résnyire ki is nyitotta. – Alszol?

– Nem. – suttogtam. – Gyere be nyugodtan!

Besurrant az ajtón, be is tette maga után, aztán tök természetesen bebújt mellém az ágyba. Tudom, hogy furcsán néz ez ki ilyen idősen, de néha szükségünk van rá. Lehet, hogy egy külső szemlélőnek beteges lenne, de nekünk megnyugvást ad. Felém fordult.

– Milyen volt? – kérdezte, miközben a hajamat a fülem mögé igazította.

– Jó. – feleltem. – Szokatlan.

– Elhiszem. Én is frászt kaptam az első randinkon Sosukével, – vallotta be – de nem volt mitől tartanom. Olasz étterembe mentünk, így nem kellett a pálcákkal sem szerencsétlenkednem. – kuncogta.

– Aranyos! – helyeseltem. – Örülök, hogy boldog vagy! – pusziltam homlokon Zsut. – Keresve sem találhattál volna jobbat! Ha meg szeret, akkor nincs gond.

– Szeret, hidd el! – fogta meg a kezemet, és ujjait az enyémbe kulcsolta. – És én is őt. Szerintem azóta, hogy megláttam a facebook ismerőseid között.

Biztos voltam benne, hogy pirulni kezdett.

– Romantikus vagy, – szorítottam meg a kezét – és jár neked a herceg.

– Neked is. – mosolygott.

– Egyszer látnék ilyen mesét! – nevettem.

– Keress rá a neten, az animék között biztos van olyan! – vágta rá azonnal. – De miért is vagy ilyen negatív? Az a törpe olyan cuki!

– Igen az, és kb. itt ki is fullad a dolog. – dörmögtem. – Jó vele lenni, de ahol két farok van egy kapcsolatban, ott nagyon egy irányba hömpölyög a dolog. A férfiaknak alapvetően magasabb az ingerük a szexre, ezt most szorozd fel kettővel. Nem mondom, hogy egy-egy esetben nem lehet mélyebb érzelem, csak én nem tudom elképzelni.

– El fogod tudni, ha lesz kivel! – erősködött tovább Zsu.

Az életben nem fog letenni róla, hogy lássa, mikor szerelmes leszek.

– És ugyanott vagyunk. Még mindig kevesebb rá az esélyem, mint neked vagy apának. – sóhajtottam. – Apropó apu! Csak engem ver ki a víz az ebédtől?

– Nem. – reagált hevesen Zsu. – Lecsekkoltam neten a nőt. Harminc éves, nagyon aranyosnak néz ki.

– Harminc? – hüledeztem. – Cirka 15 év van köztük!