Nos, életem első szilveszterét otthon töltöttem, tök egyedül, az erkélyen ülve. Hihetetlen banzáj volt, így láttam bőven tűzijátékot és részeg embereket is –fontos–. Twitteren barangoltam egy csomót és ha minimum 100 embert nem követtem vissza, akkor egyet sem. Csináltam egy livestreamet is, ahol bemutattam a lakásomat, valamint kérdésekre válaszolgattam. Szeretnék jó kapcsolatot ápolni a rajongókkal, amennyire csak lehetséges.Már teljesen megszoktam az új környezetet. A szembe szomszédommal már össze is ismerkedtem. Egy nagyon helyes egyetemista lány, akit Jasminnek hívnak és annyi idős, mint én. Barna haja és szeme van, viszonylag magas és elég sportos testalkata van. A szülei nagyon gazdagok és tömik pénzzel a csajt, ezért lakik egy puccos Los Angeles-i lakásban. Azt mondta, tudja, hogy a szülei elkényeztetik, de nem tud ellene mit tenni.
Elkezdtem rendszeresen edzeni. Nagyon élvezem, de leginkább az hajt, hogy jó alakom legyen. Amanda már bejelentette a következő eseményt, amin meg kell majd jelennem és feladta a „házi feladatot", hogy legyek addigra bombázó. Kicsit érdekes kérés, de megteszek minden tőlem telhetőt az ügy érdekében. Figyelek arra, mit eszem, sportolok és megpróbálok mindig eleget aludni. Már látszik, hogy egészségesen élek, lassan eltűnik az összes felesleg rólam. Kezdek tetszeni magamnak. Na jó, ez így végtelenül hülyén hangzik, de ez van.
Fogalmam sincs, hogy mi van Liammel. Nem hívott, nem üzent és én sem kerestem vele a kapcsolatot. Rosé azt mondta, hogy teljesen a munkába temetkezett, így alig beszélnek. Remélem, azért jól van.
Majdnem minden éjjel vele álmodom. Valószínűnek tartom, hogy a régi emlékek szakadnak fel vele kapcsolatban, de az összes csak egy kis szösszenet. Például volt, amiben egy parkban sétáltunk, volt, amiben a Disneylandben voltunk és egy, amiben szimplán csak smároltunk. Nem értem, hogy miért olyankor jönnek elő ezek az emlékek, amikor nem is beszélek vele. Mindenesetre megfájdítják a szívemet minden egyes reggel, amikor felkelek.
Egy csomó új emberrel ismerkedtem meg. Két régi produceremmel, az énektanárommal, a koreográfusommal, valamint néhány testőrrel. Mindenki kedvesen próbált az amnéziámhoz állni és meg lett nekik mondva, hogy aki kikotyogja a médiának, hogy mi történt, repül. Nem én keményítettem be ennyire, hanem Amanda. Vajból van a szíve, de néha elég szigorú. Mondjuk, egy menedzsernek ez csak előnyére válhat.
Gőzerővel elkezdtünk dolgozni egy kislemezen. Hihetetlenül élvezem a dallal való munkákat, többször voltam már a stúdióban is. A szövegét és a dallamát pedig Dannyvel és Adammel, a két producerem segítségével írtuk meg. Nagyon dögös szám lett és nekem nagyon tetszik. Elég egyértelmű erotikus tartalma van a számnak, és igen, Liam ihlette, de ezt senkinek nem kell tudnia. Főleg neki nem.
Apropó Liam. Csináltam valami marhaságot. Eszméletlen nagy baromságot, amit az egyik felem bán, a másik viszont büszke rá és örül neki. Egyik este átjött Jasmine, hogy szerelmi bánata van. Mondtam, hogy végülis én is valami hasonlóban szenvedek, neki pedig egy kicsit felcsillant a szeme. Leráncigált az egyik boltba a közelben és vett két üveg vodkát és narancslét. Amikor hazamentünk, konkrétan estig vodkanarancsot ittunk. Szerintem nem kell magyaráznom a sok alkohol következményét. Nos, másnap reggel a kanapémon ébredtem és amikor elmentem fogat mosni, észrevettem, hogy valami van a csuklóm oldalán. Jobban megnéztem és amikor feltűnt a négy nyilacska a bőrömön, majdnem elájultam. Részegen lementem egy tetoválószalonba, vagy valami hasonló, és magamra varrattam Liam tetoválását kicsiben és picit vékonyabb nyilakkal. Rosénak lefotóztam, de csak nevetett rajta. Nem igazán érezte a helyzet súlyosságát. Baszki, mi van, ha szakítunk? Mivel magyarázom, hogy magamra tetováltattam a négy nyilat? Istenem, egyszer részegedek le és máris ilyen hülyeségeket csinálok...
YOU ARE READING
Remember me
Fanfiction„...Még mindig olyan furák ezek az álmok... Olyan valósághűek, mintha tényleg, itt és most történnének velem, de tudom, hogy ez csak a múlt. A múlt, ami egyszeri és megismételhetetlen. Az én múltam, az én történetem, ami azzá tesz, aki vagyok, mégse...