New 새로운

2.rész

Lassan hátraléptem az ajtóból, tudat alatt minden egyes embert megszámoltam, aki bejött... 7 fiú, 8 tag, 1 lány.

Vicceltek velem

Mindegyikük bemutatkozott, magamat pedig egyre és egyre kisebbnek éreztem a jelenlétükben. Mind idősebbek voltak tőlem, kivéve Jungkookot, aki egy idős velem, de nem számít, mert ettől nem éreztem magam jobban.

"Örülök a találkozásnak... Raejae vagyok, 97-es,"

"Ezek szerint két maknae van," mondta Jin egy édes mosollyal az arcán.

"Szóval Jungkook, Jimin, Jin hyung és Taehyung az énekesek, Yoongi hyung, J-Hope és én rapperek vagyunk... Te is rapper leszel?" Érdeklődve figyelt Namjoon.

Kicsit elnevettem magam, "Nem, énekes vagyok... de szeretem azt tetettni, hogy tudok rappelni,"

Namjoon száját csak egy "AHHH" hagyta el, amit egy kínos csend követett. A hátam mögött az ujjaimmal kezdtem el babrálni, hogy megnyugtassam magam. Soha nem voltam még ilyen szituációban, hogy hét helyes fiúval hagytak volna egyedül.

"Mehetünk enni? Hogy jobban meg ismerjük egymást?" ajánlotta Jin, a többiek pedig csak bólogattak.

Pillantásom lassan a pénztárcámra vándorolt, tudtam, hogy nem maradt annyi pénzem. Otthagytam a munkám, mert a szerződés ezt írta, amit én teljesen elfogadtam... nagyon vigyáznom kellett arra, hogy mire költök.

"Azthiszem, hogy ki kellene pakolnom még ma este..." nyögtem ki.

"Megtudod akkor is csinálni ha hazaértünk!" Taehyung hatalmasat mosolygott.

Egy kisebb sóhaj hagyta el a számat, de tudtam, hogy szemétség lenne csak úgy visszautasítani. Ezzel a gondolattal, bólintottam rá egyetértően és követtem a fiúkat kifelé az ajtón.

"Ez a hely jól néz ki," mutatott Jimin egy "Ms Gong's" feliratra.

Azonnal felismertem ezt a helyet, mert sokat jártam ide ezelőtt. Ez az a hely, ahol felfedeztem a zene iránti szeretetemet egy poros zongorán a sarokban.

A csengő megcsendült ahogy beléptünk, Ms Gong mosolygott ránk. Gyorsan elbújtam a fiúk mögött, mert nem akartam, hogy akár mit is felhozzon a múltamból.

Csak azt akarom, hogy a fiúk normálisnak lássanak.

"Jó-jól vagy?" dadogott egy hang, amire a szemeim nagyra nyíltak, amikor észrevettem, hogy nyilvánosan Jungkook mögött guggolok.

"Oh, igen...jól vagyok, jól vagyok, jól vagy?" megrezzentem és próbáltam elhülyéskedni.

"Raejae...? Te vagy az?" Ms Gong hangját hallottam meg.

Elkaptak.

"Hello Ms Gong," próbáltam mosolyogni és egy kicsit integettem.

"Oh édesem, olyan régen láttalak! Nem sérültél meg, ugye? Nagyon aggódtam miattad, egyedül élni nem le..."

"Nagyon jól vagyok!" hirtelen közbevágtam és a fiúk kérdően néztel rám.

"Örülök neki," szorosan megölelt, "Tudnál valamit játszani a zongorán? Hiányzik a zenéd,"

Megrendültem, nem akartam a fiúk előtt játszani, "Talán majd máskor, Ms Gong,"

"Nee, hallani akarom,"

Fordultam, hogy lássam Min Yoongit, aki reménykedve nézett rám. A szemei megijesztettek a  nézése és a sápadt bőre miatt. Hadd ne említsem azt a sok ijesztő arckifejezéseit, amiket állandóan viselt.