New 새로운

7. rész

*Jungkook POV*

"Gyerünk! Ideje felkelni,"

Egy halk nyöszörgést hallattam és elfordultam az idegesítő zaj felől. Ki az, aki képes felébreszteni ilyenkor? Csak hagyjatok aludni.

"Ya, Jeon Jungkook!"

"Mi?!" gyorsan felültem, miután majdnem beszakadt a dobhártyám, "Szabadnapunk van, aludhatnánk!"

A szemem a már felöltözött Jinre vándorolt, "Nem fogod fel? Tesztelnek, hogy komolyan gondoljuk-e, hogy a Bangtanban legyük,"

"Gyere vissza, hyung?"

"Azt mondták, hogy szabadon tölthetjük el a hetet... de ha belegondolok, arra is gondolhattak, hogy gyakoroljunk közösen,"

"Ez igaz Jungkookie,"

Jimin felé fordultam, aki kész volt. "Ebben az esetben miért nem ébresztettetek fel előbb? Azt hiszem az alvós napoknak eznnel hivatalosan is vége."

"Igen," helyeselt, "Valaki elment Raejaet felébreszteni?"

"Tae azthiszem azon van," ásított Jimin és összeborzolta a hajam.

Lassan felkeltem és kipakolatlan bőröndöm felé mentem. Fáradt voltam, ahhoz, hogy kipakoljak. Még egyelőre nem nagyon van helyen hova pakolni a dolgaim.

"Kölcsön kérhetek egy pulcsit valakitől? Ami van az piszkos," Yoongi keveredett elő a fürdőből. Megengedtem Jiminnek, hogy magával foglalkozzon, amíg én azzal kínlódok, hogy mit vegyek fel. Talán stílusosnak kéne lennem vagy kényelmeset válasszam a gyakorláshoz. Talán a kettő együtt...

Ezzel felvettem egy fehér pólót, szaggatott nadrágot és a timberland bakancsot. Kényelmes de jól néz ki egyben.

Tudtomon kívül Raejae szobája felé vettem az irányt, amíg a hyungokra vártam. Valami fura hangot adott ki tegnap este, el kellett fogadnom, hogy aggódok érte. Mind ketten nagyon fiatalok vagyunk és megértem a nyomást, ami érezhet.

"V hyung azért jöttél, hogy felébressz és nem azért, hogy az ágyamban aludj!" hallottam, ahogy nevet.

Keresztül mentem az előszobán és vonakodva kinyitottam az ajtót. Rendben van csak, így bejönni ide?

"Ya, Kookie segíts kiszedni őt az ágyamból,"

Azthiszem ez rendben van.

Gyorsan megnéztem az outfitjét, ami egy fekete leggins, túlméretezett adidas póló és egy nagyon mocskos converse volt. A cipők úgy néztek ki, mintha sárfürdőn vettek volna részt.

"Miért nem takarítod le őket?" kuncogtam és mutattam arra a borzalmas dologra.

Egy kicsit nyafogott, "Ne tréfálkodj  rajtam! El vannak szakadva szóval nem igazán érdekel, hogy hogyan néznek ki,"

Igaza volt, egy hatalmas szakadás volt a cipőn. Úgy nézett ki, mintha egy rossz mozdulattól kiesne a lába.

"Ebben fogsz táncolni?" felhúzott szemöldököm a duzzogó lányra.

"Igen," válaszolta.

Őrülten vigyorogtam rá. Boldoggá tesz, hogy látni, ahogy megnyílik felém is és a hyungok felé. Az aggodalmaim, amik ezelőtt voltak úgy tűnik kezdenek eltűnni.

"Veszek neked egy új cipőt mielőtt elmegyünk táncolni. Let's go!"

"R-ret's g-go?" dadogta

"Let's go!" Taehyung hirtelen mellette termett és öklét emelte a magasba, "Azt jelenti, hogy 'gyerünk' angolul,"

"Ohhhh... béna vagyok angolból," sóhajtott, "Nagyon rossz voltam belőle iskolában,"

"Voltál? Nem jársz már iskolába?" kérdezte Taehyung.

"Uh, i-igen, természetesen," dadogta hangosan. Aigoo, nem tudtam, hogy ilyen rosszul is lehet hazudni.

"Miért nem?!"

"Mit értesz az alatt, hogy 'miért nem' ?"

"Miért nem jársz iskolába?"

"Én csak azt mondtam, hogy járok,"

A kifejezéséből azt lehetett leolvasni, hogy 'Te most komolyan azt gondolod, hogy hiszek neked' mert hamar feladta.

"Oké rendben," vállat vont, "Nincs időm arra, plussz nem tudom hogyan tudnék eljutni oda,"

"Szüleid nem visznel el?" nyújtotta Taehyung a nyakát, hogy lássa az arcát.

"Nem, elég elfoglaltak mostanság," vágta ki magát Raejae.

"Ya, oda kellene járnod, ahova én is. Van busz és nem kell aggódni az oda jutáson," ajánlottam és egy mosoly ült az arcára.

"Így gondolod?" felvilágosult az arca, ahogy megemlítettem az iskolát.

Van valami dolga a szüleinek, hogy nem érnek rá elvinni.

"Most gyerünk ás vegyünk egy új converset," kuncogtam, ahogy a cipőjére mutattam.

"Nem! Nem engedhetem meg senkinek, hogy akár egy centet is rám költsön," tiltakozott ellene.

"De azthiszem itt az ideje nyugdíjba küldeni a cipőt," mutattam a lábára.

"Jól vannak, Kookie!" elkezdett toporzékolni.

Taehyungra néztem és láttam, ahogy elmosolyodik rajta. Kacsintott és Rae cipőjére mutatott mielőtt hirtelen hátulról megkapta és felemelte.

"Vegyünk neki cipőt!" elkiáltja magát és elkezd nevetni.

"Ya, mit csinálsz?" kiabált Raejae.

Előbb gondolkodnom kellett volna, mielőtt felkapom a lábát és megkíséreltük volna levenni a cipőt.

"Megrúglak!" kiabált, amíg Taehyung el nem engedte.

"Siker!" mosolyogtam és kidobtam a cipőt a hallba.

"Ya, mi törté-"

Na ne, ez nagyon kínos... Taehyung a levegőben tartja Raejaet, amíg én a lábát fogom.

"Letsztek vagy... "

Mind a ketten nevetésben törtünk ki Namjoonnal együtt, aki csatlakozott a 'Vegyünk Raejaenek új converset' akciónkhoz. Felkapta a lány egyik cipőjét és bekapcsolódott abba, amit csináltunk.

"Egyet kell, hogy értsek, nem hordhatod ezeket," kuncogott.

"Van történetük," veszekedetz Raejae, vissza akarta venni, de Taehyung megállította.

"Most azonnal veszünk neked egy újat," megrázta a fejét, "Hogyan gondoltad cipő nélkül?"

"Van bakancsod," ajánlotta.

"De akkor két cipőt kéne cipelnem... és lusta vagyok," sóhajtott.

"PIGGY BACK!"

J-Hope hirtelen jött be a dormba. Mindent hallott a beszélgetésünkből. Mielőtt Raejae tiltakozni tudott volna, felkapta a hátára és kisietett az ajtón.

"Ya, Hoseok hyung!" ez volt az utolsó, amit hallottam mielőtt elmentünk mindannyian.