New 새로운

21. rész

"Aish! Csak tizennégy vagy, nem kellene-"

"Kérlek csak maradj csendben!" suttogtam erélyesen miközben eltakartam a száját a kezemmel, "AHEW!"

Gyorsan elvettem a kezem és beletöröltem a dzsekijébe. Ő lenne az egyetlen, aki megnyalná az elrabolói kezét, ha elrabolnák. Legalább harapná meg.

"Hallottad ezt?"

Elakadt a lélegzetem, amikor meghallottam Jimin gyanakodni. Mármint, gyakorlatilag sikítottam, míg ők a lift előtt voltak.

"Mi? Mit hallani? Mi?"

Majdnem eltakartam az arcom, hogy V ennyire idióta lenne.

"Raejae volt? Bennragadt a liftben!" zihált Jungkook és elkezdett a metál ajtón kopogni, amit egy hang követett, "Raejae ah?!"

Yoongi elképedve nézett rám, "Oppa! Oppa segíts!" az utánzása miatt leesett az állam.

"Mi-mi-- várj.. Raejae?" válaszolt Jungkook.

"Most komolyan azt hiszed, hogy ez úgy hangzott mint én?!" kiabáltam és nevetést hallottam a lift ajtó túloldaláról.

"Hogyan ragadtál benn?" kérdezte Jin hangosan, "Yoongival,"

"Várj, tényleg beragadtatok?" V hangos hangja szelte ketté a levegőt.

"Te most komolyan viccelsz velem?" Yoongi morgott az orra alatt és szenvedve állt fel, hogy maga is tesztelje a gombot, "Faszomba!"

Megugrottam hirtelen agresszív viselkedése miatt és félelemmel néztem, ahogy nyomkodja a falat a kezével. Megremegett, de semmi kétség sem fér hozzá, hogy nagyom megsérült.

"... hyung, minden rendben?" kérdezte Jimin nyugodt hangos. Nyilvánvalóan Yoongi különös viselkedése gyanakvásra adott okot.

"Jól van, de-"  fejeztem be a beszédet, amikor hallottam a csilingelő hangot, "Hallottad ezt?"

"Úgy hangzott mintha valami leesett volna," kuncogott Yoongi.

"Komolyan! Ez nem volt valami biztató... WOAH!" a lift kicsit megmozdult, Yoongi és én a fenekünkön landoltunk.

A szemem tágra nyílt, amíg a kezem reménytelenül keresett valamit, amibe kapaszkodhatok. Yoonginak most más kisugárzása volt, mellkasához húzott, hogy megvédjen az elkövetkező dolgoktól. Összeszorítottam a szemem és a felsőjébe bújta, aminek alkohol szaga volt.

"Mi történik?! Lezuhannak?!" kapkodott levegő után Jungkook, miután hallotta a lift különös hangját.

"Picsába, valaki hívja-"

Mielőtt hallottam volna ahogy Namjoon befejezi a mondatát Yoongi és én az első emeletre estünk. Hála a dormunk a másodikon helyezkedik el, ami megmentette az életünket.

Felszállt a sok por a levegőbe, ahogy elértük az alagsort. Elkezdtem köhögni és szorosabban öleltem Yoongit, hogy halljam a szívverését.

"Jól vagy?" a hangja gyengéd volt, teljesen mást, mint azaz ittas Yoongi, aki öt perce volt.

"Jól, Te?" kérdeztem vissza, vonakodva arrébb tolt, hogy lássa az arcom.

"Vérzel," suttogta és letörölte az arcomról a vért az ujjával.

"Én?" eltoltam magamtól, hogy lássam a vörös folyadékot a kezén, "Ne aggódj, nem fáj annyira,"

Folyamatosan bámult, amitől a gyomrom rosszul érezte magát. Soha nem fogom Yoongi kiismerni teljesen és ez frusztráló.