New 새로운

44. rész

"We need... uh... chicken?" kezdte Jin megkísérelni Zairerrel való beszélgetést. Jelenleg éppen úton vagyunk, hogy megalapozzuk a kis előadásunkat Coolionak. A végleges döntés a gofrira és a csípős csirkére esett... nem a legjobb a párosítás, de ez a legjobb, amit tenni tudunk.

"Chicken? We already got the chicken! We need props," válaszolt Zaire olyan tónusban, amit nehéz megérteni. Egy dolgot nem szeretek ebben az emberben az az, hogy nem próbál meg nekünk segíteni, hogy megértsünk mindent. Nate és Tony legalább próbálnak lassan beszélni.

"No, stuffed animal chicken," Jin próbálta meg keverni a koreait és az angolt, mintha pontosan tudná, hogy miről beszél. Én csak nevettem.

"What?" Zaire megrázta a fejét összezavarodottság miatt.

"We, need... stuffed chicken. Like bird-eu, fake-eu. You know wing-eu," mondtam, hadonászva a kezemmel a jobb magyarázás érdekében.

"Ohhh, got it," felém mutatott egy ilyen jelet 👍

"Ehhh, hol tanultál meg angolul," Suga nézett rám.

"Namjoon hyung mondta, hogy nézzem a 'Jó Barátok-at' a tv-ben," mosolyogtam és büszke voltam magamra.

"We want fire show," mondta Jin Zairenek, aki újra össze zavarodott. Ez a nyelv akadályoz meg, hogy feszült legyek.

"Fireworks?" kérdeztem Yoongit.

"Nem azt," mondta, mielőtt válaszolt volna, "Cooking fire,"

"Oh you know how to do that?" Zaire felhúzta a szemöldökét. Mi válaszként csak megráztuk a fejünket, "What?! You gonna burn the whole place down!"

"Noooooo,"

"Trust me, you trust me," mondta Yoongi azzal 'tudod mire gondolok' nézéssel, ami miatt elnevettem magam.

Végre megérkeztünk a boltba, amiben teljesen biztos voltam, hogy minden van, amire szükségünk lehet. Szóval kiszálltam mielőtt Yoongi megragadta a kezem, amivel megállított.

"Mindig maradj Jin és az én közelemben," mondta. Bólintottam és kipattantam a meleg LA-i levegőre.

"Hyung, nem hiszem, hogy a legmegfelelőbb ruhát vettem fel," nevettem, ahogy  végig néztem a hosszú ujjú Off-White felsőmön.

"Igen, de legalább olyan fehér maradsz, mint Suga," mondta Jin egy gúnyos mosollyal.

"Jó ilyennek lenni," kifogásolta Yoongi.

"Talán koreában, de most külföldön vagyunk," folytatta Jin idióta hangon.

"Ne szállj el magadtól hyung. Ez nem olyan, mintha a BillBoard-on lennénk vagy valami," válaszoltam.

"Érzem, hogy egy nap ott is leszünk," bólintott Yoongi.

"Yeah, biztosan," fújtam ki a levegőt szarkasztikusan.

"Hey! Quit talking among yourselves and start looking for things we need," fordult felénk.

Elkezdtünk körbenézni miután a fordítónk elmondta, hogy mit mondott. Nem volt szerencsénk megtalálni a darabolt csirkét, de volt valami sárga madárféle dolog.

"Ez jó lehet?" kérdeztem, feltartottam az aranyos dolgot.

"Működnie kéne," húzta meg a vállát Yoongit.

"Hol van Jin és Zaire?"

"Zaire! You need to help us," hallottuk meg Jin hangját a másik oldalról.

Yoongi és én egymásra néztünk, tudtuk jól, hogy Zairét nem igazán érdekli ez a műsor. Igazán idegesítő tekintettel arra, hogy a többi csapat mentorát érdekli, hogy mit csinálnak.

"I'm going back to the car," morgott mérges Zaire.

"But you are mentor," zavarta meg a beszélgetést Yoongi.

"Y'all have no idea what you're doing. You gotta figure it out yourself," mutatott Yoongira, aki azonnal ideges lett.

"Hyung," ragadtam meg a karját és vosszahúztam mielőtt olyat mondana, amit megbánna, "Minden rendben, maradjunk nyugodtak. Megtudjuk magunk is csinálni,"

"Tudom, próbálom," fújta ki a levegőt kicsit feszült kifejzéssel, "Azt érzem, hogy nem úgy néz ránk, mintha igazi rapperek lennénk,"

"Kit érdekel? Én úgy tekintek rád mint egy rapper," mosolyogtam és ő is mgmutatta gummy mosolyát.

"Rain ssi, velem tudnál jönni egy kicsit?"

Menedzser asszisztensére néztem, aki engem bámult. Na ne, most mit tettem ezúttal?

"Igen..." válaszoltam elővigyázatosan, Yoongi pedig követett minket.

"Suga ssi, egyedül szeretnénk beszélni vele, magánügy," mondta és most már egyre idegesebb lettem.

"Történt valami?" Yoongi döntötte el oldalra a fejét.

"Csak Rainnel szeretnék beszélni,"

"Hyung, el fogom mondani, oké?" suttogtam és elsétáltam, hogy kiderítsem, hogy mi a baj.

A menedzsert kifelé követtem az áruházból és egy halvány utalást láttam, hogy törődik velem. Érzem, ahogy a szorongásom előjön ahogy egyre távolabb kerülök Sugatól és Jintől. Különös, hogy mennyire szerettem egydül lenni, amikor gyakornok voltam.

"Rain kaptunk egy levelet a szüleid ügyvédjétől," kezdte, a szívem majd kiugrott a helyéről, "Tovább akarnak küzdeni a láthatásodért,"

"De arra semmi esély, hogy megnyerjék..." halkultam el, "Igaz?"

"Ez nem biztos. Azt hozzák fel, hogy hét fiúval élsz együtt," az arca szomorú lett, ami miatt elkezdtem aggódni.

"De külön szobám van!" emeltem fel kicsit a hangom.

"Igen, de a biztonságiak fotókat készítettek az épületről bizonyítékként. Van egy videó, ahol a fiúk szobájában alszol," sóhajtott kicsit sajnálkozó tekintettel.

"Csak azért, mert olyanok nekem mintha a testvéreim lennének. A családom! Az egyetlen család, ami megmaradt," felhúztam a szemöldököm, éreztem a gombócot a torkomban.

"Én tudom... mind tudjuk. De, sajnos nem néz ki jól,"

"Mi lesz velem, ha nyernek?"

"Ki akarnak venni a BTSből és hazavinni..." halkult el miközben oldalra nézett.

"Mit tudnék tenni?" fújtam ki a levegőt idegesen, "Vissza kell mennem koreába?"

"Nem, amíg a reality forgatása be nem fejeződik. Ha visszamegyünk felvesszük a kapcsolatot az ügyvéddel. Szeretném, ha tudnád, hogy a BigHit mindent megtesz, hogy velünk maradj," mondta nekem biztatóan.

"Oké," suttogtam.

"Tájékoztatni fogunk, ha valami új hír van. Kérlek folytasd, mintha semmit sem mondtam volna. Nem kell aggódnod,"

Bólintottam, megfordultam és visszamentem. Az ajtóban láttam Jint és Yoongit, akik merően néztek engem az üvegen keresztül kíváncsian és aggódva. Láttam magam visszatükröződni, de csak egy szomorú arc volt ott, amit felefedezni véltem.

Úgy néztem ki mintha... mintha ugyan az lennék, aki először sétált be a BigHit épületébe és találkozott Jiminnel.

Gyorsan mosolyra húztam a szám, azt mondom nekik, hogy egy meglepetés lesz a műsor végén, ha kérdezik.