New 새로운

83. - Jimin

Raejae POV

"Szóval, hova szeretnél először menni?" kérdezte tőlem Jimin, lóbálva a kezünk előre és hátra.

"Ruha üzletbe akarok," néztem rá áhítatva. Régen voltam rendes ruhaüzletben. Tudom, hogy furcsán hangzik.

Turné alatt csak a látványosságokat vagy ismert dizájnerek márkáit nézegettük. Olyan helyre akarok menni, ahol mindenki vásárol. Csak remélem, hogy nem vagyunk túl felismerhetőek.

"Menj, amelyikbe szeretnél," bólintott Jimin és végigmutatott az üzleteken, amik körülöttünk voltak.

"Ide," mutattam rá, magammal húztam, ahogy futni kezdtem.

Szemeimmel tanulmányoztam a kirakatot, ahol az összes  trendi ruha, amit láttam ma, ott volt. Jó érzés átlagos 17 évesnek lenni egyszer.

Felugráltam a lépcsőn, kinyitottam az ajtót szabad kezemmel. Ahogy beléptem észrevettem, hogy mennyire izgatott vagyok, de a hangulatom nem változott.

"Hey," suttogta Jimin, mikor látta, hogy a maszkot veszem le. Azonnal eltakarta az arcom, újra.

"Nem teheted," mondta, emiatt lebiggyesztettem a szám. Annyira rossz, hogy nem láthatja.

"Üdvözlöm," üdvözölt minket egy fiatal hölgy.

Jimin és én is meghajoltunk kissé, tovabb mentünk befelé az üzletben egy szó nélkül idegességünkben. Egyikünk sem akart sok fan elől rohanni, továbbá nem akartunk bajba kerülni az ügynökségnél.

"Hogy tetszik?" mutat fel Jimin egy átlátszó, neccanyagú felsőt.

Elcsaptam a kezét és bámulni kezdtem.

"Akarom!" mosolyogtam, kiszúrtam egy halványrózsaszín tépett, hosszú ujjú felsőt. Őszintén ez pontosan ugyan olyan, mint, ami Jiminnek van otthon csak más színű.

"Én is kérek egyet," követett.

"Tessék? Rózsaszín csak Jin hyunghoz illik," ránéztem és ő már könyörögve bámult rám, "Hyung! Én láttam meg először,"

Az ujját a számhoz tette, hogy elhallgattasson.

"Mi volt a második szabály?" húzta fel a szemöldökét várva a választ.

"O- kell hívnom téged,"

"Miért nem veszik meg mindketten. Aranyos couple felső," a hölgy, aki köszöntött minket hirtelen megjelent.

"Látod? Mindketten megvehetjük," nézett le rám Jimin nagy mosollyal.

"Igaz..." halkultam el miközben elvesztem ártatlan boldogságában. Normális esetben megpróbálnám elutasítani feltevését, de most nincs energiám ezt tenni.

"Oppa, eléred őket?" kérdeztem játékosan... Jimin szeme kissé sötétebb lett.

"Természetesen," válaszolt egyszerűen, felnyúlt és levette a felsőket. Biztos vagyok benne, hogy dolgozott az önbizalmán.

A pénztár felé menet levettem a táskám, hogy elővegyem a pénztárcám. Jimin megállított mielőtt közel kerülhettem volna, ahhoz, hogy gondolkodás nélkül kifizessem a felsőket. Kissé lebiggyesztettem a szám, mert rosszul éreztem magam, hogy megengedtem valakinek, hogy rám költse a pénzét. Egy pár éve még nem engedtem volna meg

"Instagram pár vagy valami hasonló?" kérdezte a hölgy a pénztárnál.

Kissé elpirultam, "Nem,"

Jimin megragadta a felsőm, hogy menjek, aggódott, hogy a hölgy rájön, hogy kik is vagyunk igazából. Őszintén, a városban járkálni könnyebb, mint gondoltam. Nem igazán figyelnek ránk, amíg meg nem kérdezi valaki.