New 새로운

37. rész

~~~~~~~~~ Taehyung + Raejae ~~~~~~~~~

*Raejae POV*

"Rendező úr? Eltudná tenni Yoongi hyung telefonját?" kérdeztem, aggódtam, hogy Tae is rám fog írni a liftben.

Őszintén csalódott voltam, amiért nem sikerült megtréfálnom Jungkookot. Reméltem, hogy nála öt csillagos reakciót lesz, szerencsétlenségemre ezt is elrontottam.

Ami azt jelenti, hogy Taenél kétszer jobban kell teljesítenem.

Idegesen tappogtam a lábamon, mikor végre hallottam a lift jelzését. Ez azt jelenti, hogy itt az idő.

"E-elnézést," sírtam, a műkönny, amit az arcomra csepegtettem most hullott le. Utálom ezt az érzést.

Gyorsan a sarokba húzódott, kuncogni akartam, amiatt, hogy Jungkook és most Tae is majdnem ugyan úgy reagáltak. Azt ajtó becsukódott mögöttem, megnyomtam az összes gombot elkerülve a piros gombokat.

Hallattam egy kis szipogást, hátha kiváltok valami reakciót Taehyungból. Ehelyett csak megelékszik a bámulással. Miért nem próbálja ezt csinálni nem ennyire nyilvánvaló módon.

Felnyitottam a szemem, hogy lássam a kifejezését, de meglepődtem mert úgy nézett ki mintha fájna valamije.

"Raejae?" sóhajtott, amitől nagyra nyíltak a szemeim.

"Kicsoda...?" halkultam el a lehető legészrevehetőbb módon.

Felhúztam a szemöldököm összezavarodottságomban és feladtam a színészkedést. Miért néz így rám? Van valami az arcomon?

"Mit gondolosz, mi történik velem? Honnan tudtad, hogy ki vagyok én?" néztem rá kíváncsian. Isten ments, hogy Jungkook vagy Jimin cserben hagytak volna mert akkor lekiabálom a fejüket.

Tae továbbra is bámult rám, a lehető legnagyobb aggodalommal, ami az arcára volt írva. Lassan felemelte az ujját és az arcomra mutatott, "Te sírsz,"

Szóval, mi a baja ennek a gyereknek? Akármi is, ha már tudja, hogy én vagyok csapdában tudom tartani, mert azt hiszi, hogy igaziak. Drámaiasan letöröltem , miközben úgy néztem rá, mintha rejtegetnék valamit.

"Meghaltál nem?" mondta hirtelen és az arcom felé fordítottam, "Szellem vagy,"

A szemem nagyra nyílt a röhejességén, talán próbálja folytatni a rejtett kamerát. Leesett az állam, csupán a tény miatt, hogy megbotlik. Folytatnom kellene? Ez kicsit könyörtelen lenne...

"Miről beszélsz?"

"Jungkook írt nekem öt perce, hogy életmentő műtétet végeznek rajtad Seoulban,"

"Jungkook mit csinált?" ziháltam.

Ez a

Kis

Patkány

Jungkooknak nincs humorérzéke.

"Szóval, Jungkookie hazudott?" Tae vágott közbe egy hatalmas öleléssel, szó szerint szipogott a vállamon.

"Hyung? Én ne-"

"HOGYAN TEHETTED!" nyöszörgött, miközben elszorította az összes oxigént.

"De én ne-"

"HOGYAN ENGEDHETTED, HOGY EZ TÖRTÉNJEN?!"

A lift megállt az emeleten, ami azt jelenti, hogy az összes férfi dolgozó beszáll, de csak megráztam a fejem, hogy ne. Összezavarodottan néztek rám, biztos azon tűnődtek, hogy hogyan lehetek ennyire béna színéskedésből. Elég messze álltam tőle, talán ez miatt tudtam Jimin kicsit megviccelni.