+18-as fejezet!!!
Raejae POV:
"Remek, a semmiért rohantunk vissza," gúnyolódott Jimin, ledobta táskáját az ajtóban.
"Hol lehetnek?" húztam fel szemöldököm.
"Talán még a kórházban vannak," megvonta a vállát Jimin.
"Úgy gondolod, hogy történt valami Yoongi hyunggal?" fordultam felé aggódva.
"Nem kaptunk semmi üzenetet, nem hinném," válaszolt.
Bűnösség érzése nőtt a gyomromban, mert nem mentem a fiúkkal, hogy megnézzem Yoongit. Túl önző voltam, hogy háttérbe vonultam... ez nem az ő hibája, nem tudja viszonozni az érzéseim.
"Jimin oppa, be kéne menni megnézni őt," mondtam, megragadtam a felsőjét.
"Oppa?" mosolygott.
"Hyung, komoly vagyok," sóhajtottam, kiszakadtam a szokásból, hogy az ő különös szabályait kövessem.
"Rendben, menjünk," megforgatta a szemét, azonnal az ajtó felé indult.
Furcsálltam viselkedését, de idegesség nélkül követtem. Néhány lépést tett az épület kijáratáig.
"Még mindig szeretnél menni?" kérdezte és kifelé mutatott az esőre.
Megforgattam a szemem, "Eső nem állít meg, ez a nevem,"
Ahogy a szavak elhagyták a szám, hatalmas fényt láttam meg, amit egy még nagyobb dörgés követett, ami miatt visszahúzódtam Jiminhez.
"Csak várjuk meg őket," néztem rá aggódva.
Nevetett, "Szóval Rain a neved, huh?"
Összepréseltem az ajkaim, elcibáltam az üvegajtótól. Ha én lennék néhány évvel ezelőtt, az ablakon bámulnék most ki órákig. Az eső mindig is elkápráztatott.
"Nem tudtam, hogy félsz a vihartól," mondta Jimin, ahogy a lépcsőhöz értünk.
"É-én nem," dadogtam, "De biztosan nem fogok ennek közepén sétálni,"
"Igaz," bólintott, a szél odakint süvített.
Reménytelenül aggódtam Yoongi hogyléte felől. Ha feladtam volna és a fiúkkal mentem volna, most tudnám.
"Mit szólsz egy filmhez?" Jimin mentett meg, hogy meg ne fulladjak az aggodalomban.
"Természetesen-" kezdtem bele, ahogy a fény pislákolni kellett egészen addig, amíg el nem ment.
"Nos, használhatjuk a telefonom," Jimin telefonja felkapcsolódott a sötétben, ezzel megvilágítva az arcát.
Áram nélkül a kinti szél volt az egyetlen dolog, ami az apartmanban visszhangzott. A sötétség ezzel együtt nagyon ijesztő.
"Megbeszéltük," bólintottam, megfogtam a kezét és vezettem őt.
Hallottam nevetni, ahogy sétált, a felsőjét szorítottam, még el nem engedtem. Mielőtt lement volna a nap a fiú után sprinteltem.
"AIIYAA!" mondtam, nem vettem észre az első lépcsőfokot.
"Jól vagy?" zihált Jimin és gyorsan lefutott a lepcsőn.
Feltoltam magam, térdelve nevettem, saját bénaságomon.
"Yah, ne ijesztgess így," kezét az arcomra helyezte
YOU ARE READING
New 새로운
FanfictionMi lenne, ha a BTS 8 tagú lenne?... És mi lenne, ha ez a tag egy lány lenne? Amit mindig is akart, hogy találjon és megérintsen egy másik embert, nemcsak kézzel, hanem a szívével is De erről Raejae mindig is , aztán találkozott 7 új fiúval 7 új fiú...