New 새로운

95. rész

*Raejae POV*

"Nincs semmi, hogy kik jönnek ma?" kérdeztem társam, Ambert az F(x)-ből.

"Nincs, a staffosok csak annyit mondtak, hogy fanjuk vagy," fordult felém egy mosollyal.

Elkezdtem nevetni, elkénylemesedtem a székemben, "BigBang sunbaenim?"

"Mekkora fanjuk vagy," eltakarta a kezével az arcát, "Mindig rájuk gonolsz mikor forgatunk,"

A kamerába néztem, "Csak rájuk várok, oké?"

"Sok érdekes játék és kérdésünk van a mai csapatunkhoz," tartotta a kártyáit Amber, "De az interjúnk leginkább koreaiul lesz, mert csak egyikük beszél jól angolul,"

Bólintottam magyarázatán.

"Neked ez így jó lesz," nézett rám.

"Mire gondolsz?" kuncogtam.

"Mindig komplikálsz az angol miatt!" magyarázta.

"Igen, mert nem jó," emeltem fel a kezem az égbe, a kamerás alsóhangon bólintott egyetértésként.

"Nos, további információk helyett köszöntsük a mai titkos idolainkat!" éljenzett Amber és mindketten a bejárat felé fordultunk.

Ahogy beléptek hihetetlennek gondoltam, amíg végignéztem rájtuk. Mind mosolyogtak és fülig ért a szájuk, ahogy rámnéztek először az elmúlt egy évben. A szemem oda-vissza járt rajtuk míg végül elfoglalták helyüket.

"Oh my god, lehetetlen," zihált Amber, "Tudtad ezt?"

Lassan elkezdtem rázni a fejem. Láthatóan nyeltem egyet, mert különösen bűnösnek éreztem magam, arra alapozva, hogy mennyit változtak míg nem voltam ott.

Nem akartam elhagyni a BTS-t, de úgy éreztem ezt kell tennem. Az összes negatív cikk miatt, biztos lehúztam a BTS tekintélyét. Ne is említsem, hogy valahogy gondolkodnom kellett az érzéseimen Yoongi felé, lehetséges érzéseimről Jungkook és Jimin felé.

Az tűnt a legjobbnak, ha elmegyek, de rosszul éreztem magam.

Jungkook szemébe néztem először, aki felajánlott egy kínos mosolyt. Majdnem mindenkin erőltettett volt, olyan félig igaz, félig ijedt fajta. Mintha nem tudták volna, hogy idejönnek.

Azt hiszem, hogy jól tettem, hogy ellöktem őket magamtól, így legalább kaptam egy kis levegőt. Talán ez az egyik célom volt, de nem akartam, hogy ez működjön. Akárhányszor mondtam Hobienak, hogy hagyjon békén, azt nem úgy értettem.

Már amikor sok üzenetet küldött én pedig csak érzelem nélkül válaszoltam.

Csak az ő üzeneteit voltam képes megnyitni, mert ő leírta, hogy vannak a többiek. Néha feladtam és váalszoltam, ezért is kerültem el, hogy a többiekét megnyissam, mert tudtam, hogyan éreznek.

"Mire vársz? Menj és öleld meg őket," Amber durva nyúlt hozzám, de le voltam sokkolva.

Túl sok érzelem kavargott a kicsi testemben egyszerre és nem tudtam, hogy melyiknek adjak szabad utat. Az egyetlen baj, hogy élőben vagyunk a TV-ben ez halálra ijeszt. Ezt leginkább személyesen szeretném

"Két, há' Bang! Tan! Sziasztok, mi vagyunk a BTS~" mondták egyszerre.

A mostani albumukra gondoltam és arra, hogy milyen híresek lettek, amitől könnyek szöktek a szemembe. Egyik részem tört csak meg, ahogy néztem őket ahogy feltörnek a csúcsra.

Éreztem, hogy a kérdéseim, amire választ akarok kapni, nem itt kell feltennem.

"Raejae-ah," szólított Jungkook.