Szent Johanna Gimi |Rentai Réka|

48.Fejezet

Március 29, hétfő

A hétvége uncsi volt, szombaton tétlenkedtem és mivel Barbi a pénteken nem aludt nálam, így jövő péntekre toltuk az egészet. Aztán vasárnap anyu kitalálta, hogy takarítsuk ki a garázst, merthogy éppen ideje. Beöltöztem pókhálóbiztos ruhába - elnyőtt, hosszú ujjú, kopott farmer, fejkendő -, majd mosolyogva vettem tudomásul, hogy Reni hasonlóan néz ki, aztán amíg anyu porolt, én sepregettem, Reni meg a dobozokban pakolászott.

Hihetetlen, hogy már másfél éve itt lakunk - laknak - , és még mindig vannak a költözéskor lerakott és jól ottfelejtett holmik a garázsban. Miután Reni sikeresen eltört egy lámpát - nem sajnáltam, bűn ronda volt - , egy másik dobozba kezdett kotorászni ami  régi könyvekkel volt tele. Úgyhogy anyuval kénytelenek voltunk beletörödni, hogy a munkálatok Reni nélkül fognak lefolyni.

Ma elkezdődött a tavaszi szünet előtti utolsó hét a Szent Johannában. A diákok totál be voltak zsongva. Sajna, a tanárok nem tolerálták a „süt a nap, mindjárt itt a tavasz, megőrültünk" viselkedésünket, elég keményen teltek az órák, mindenből vagy feleltünk, vagy összefoglaltunk, vagy ellenőriztük a kiosztott dogákat.

A suliboxok ajtajából szórólap lógott ki, miszerint pénteken tanítás nélküli munkanap lesz, mivel a Szent Johannában tavaszi fesztivált rendeznek. Nem tudtam, hogy ez pontosan mit jelent, viszont Máday asztalán pontos leírás volt az egészről amit szépen fel is olvasott nekem.

- Szóval a színjátszósok pantomimeznek? - értelmeztem.

- Igen, az olvasókörösök meg felolvasnak vagy élőszobrok lesznek - ecsetelte.

- Remek - bólogattam magamban gondolkodva azon, hogy mennyi az esély rá, hogy nem kell élőszobor legyek. Nulla jött ki. :(

- Az osztályfőnökök hamarosan megkersnek egy-egy névsorral amin az is megtalálható lesz, hogy ki vesz részt és mivel - ismertette a tényeket.

- Nem kötelező a részvétel? - érdeklődtem.

- Minden osztályból pontosan hát személy kell részt vegyen, a többiek simán meguszhatják szemlélőként - bólintott.

- Értem - bólogattam.

- Ezen kívül Réka, mond csak vezeted a pontos listát arról, hogy ki mennyire végzi jól a dolgát a tanárok és dolgozok szerint? - kérdezte, mire szívemből megforgattam volna a szemem. Miért kell mindenből lista?

- Persze - válaszoltam és a portfolimból előkerestem a listát. - Felolvassam?

- Igen - biccentett.

- Barbara, Boglárka, Nándor, Viktor és az én nevem mellet a "remek" szerepel, míg Barni, Roland és Márk neve mellett a "elfogatható" szerepel. Ákos és a Vivien esetében viszont a "borzasztó".  - kerekedtek ki a szemeim, mivel ezt a listát nem én vezettem, hanem a folyosón volt kitűzve és a tanárok írták fel, hogy milyennek látják az egészet. Nem csak az lepett meg, hogy Ákosék borzasztó kaptak, hanem azt, hogy Máday azt írta rám, hogy remek. Azta! :)

- Gondolhattam volna - forgatta meg a szemét, mivel ő is tisztában volt azzal a ténnyel, hogy Ákos és Vivien lusták, a tesi tanárok meg nyilván futatják őket, meg minden hülye gyakorlatot végeztettnek velük. Ákos elmondás alapján persze. Vivien hasonlóan vélekedik, csak neki a sport kellékeket is cipelnie kell néha. - Mára akkor ennyi.

- Viszontlátásra - kaptam fel a portfólióm.

- A listát még kérném - szólt utánam, mire sietősen átnyujtottam az igazgatóhelyetes meg lepecsételte és a dosziéba tette.