Szent Johanna Gimi |Rentai Réka|

81.Fejezet

szeptember 27, hétfő 

Komoly hétvége van mögöttem amit főként agyalással töltöttem. Folyamatosan kattogtam valamint, mint valami őrült és soha sem figyeltem a szüleimre még annak ellenére sem, hogy a saját magamnak tett ígéretemet tartva velük töltöttem az időmet, na meg Renivel. De ő meg szintén valamire rágörcsölt és tuti lottót nyertem volna, ha ezt kellett volna kitaláljam. Na ki van még így vele? 

- Szarul festesz - állapította meg Barbi, amikor betettem a lábam az osztályterembe. 

- Kösz, a kedvem sem jobb - nyugtáztam és igen tudom, mindenki azt hiszi körülöttünk, hogy haragszom rá és Bogira, de abszolút nem volt okom rá. Nem érdekel, hogy Vanda mit kavar körülöttünk, egyszerűen nem hagyhatom magamnak, hogy az érzéseim teljesen irányítsanak. A tavaly majdnem elvesztettem őket, nem fogom idén ugyan ezt eljátszani. 

- Mi történt veled? - ült fel a padomra, mire csak megingattam fejem beletúrva addig teljesen jól kinéző hajamba. Hát akkor pápá kedves tíz perc, amit a beállítására szántam. 

- Ohh ha te azt tudnád - nevettem fel unottan. - Filmet fogok forgatni róla esküszöm, annyira giccses és... annyira nem is tudom hihetetlen. 

- Miért mi volt? - ragyogtak fel szemei kíváncsian. 

▛Ott álltam a suli kapujában tétlenül nézve ahogyan a diáksereg elhalad mellettem. A suli teljesen kiürült, már ami a diákokat illeti én mégis még ott álltam és vártam. Hogy mire? Egy égijelre, hogy mégis mitévő lehetnék. Végül fáradt sóhajtozások közepette haza indultam, hogy beüssem azt a pár számot ami talán megváltoztassa egy emberrel a kapcsolatom. Nem tartottam attól, hogy valaki olyan akit ismerek és mégis még mindezek ellenére görcsbe rándult a gyomrom. 

0511 - négy szám és mégis milyen nagy súllyal bír jelenleg. Elsőre szeptember egyre gondoltam, hiszen akkor léptem át először a Szent Johanna kapuját, akkor találkozhattunk először a személlyel. De aztán amikor a ROSSZ felirat jelent meg, rá kellett jöjjek, hogy ennél sokkal egyszerűbb. Elgondolkodtam hát mikor is vett forduló pontot az életem és összesen négy variációt írtam fel a 0901 után. Így kerültek fel a listára a következő sorozatok: 

▪0823 - a dátum amikor a szüleim Budára költöztek, én meg Pesten maradtam

▪0412 - a nap amikor felnyílt a szemem és lassan megalakult a mostani Réka

▪1013 - amikor összejöttem Nádival - mert hát ez is az életem egyik forduló pontja volt és bár most már vége van, mind a dátum, mind Nádi fontos szerepet töltöttek be az életembe - 

▪0511 - végül pedig a dátum amikor megtaláltam a helyemet és a szüleimhez költöztem, ahogyan azt elsőre tennem kellett volna

Mindegyiken végig mentem kivéve az utolsón, eddig mind a három rossz volt épp, mint a 0901. Mindent összevetve csak ez maradt és ha most is az fog megjeleni a széfecskén, hogy ROSSZ akkor feladom. Nincs más ötletem, nincs több fontos dátum, a személy meg aki ezt beállította nem is ismer. 

- Zaklatottnak tűnsz minden rendben? - kérdezte anyu, amikor a konyhába belépve óvatosan rámosolyogtam. 

- Jól vagyok - hazudtam egy almát elvéve a gyümölcsös tálból és felsiettem a szóbámba a szokásos, mi volt a suliban, semmi párbeszéd után, amitől anyu persze a falra tudott volna mászni és e helyett inkább a kamaszkezelő könyveinek egyikét kapta le a roskadó könyvespolcról és már kitudja hányadikszorra lapozta át. Szörnyű azt látni, hogy mindezt egy régi hibám miatt teszi, ha akkor nem vagyok olyan gondatlan talán most ő és apu is bíznának önmagukban és nem gondolnák magukat ennyire rossz szülőnek. Na meg nem olvasnának ennyi hülyeséget, aminek a fele sem igaz.