Szent Johanna Gimi |Rentai Réka|

13.Fejezet

Október 10, Szombat

Reggel nagyon rosszul néztem ki, és nem éreztem jól magam. Egyszerűen nem tudtam felállni, nagyon fájt mindenem. De azért letusoltam majd lemostam a maradék sminket, és felöltöztem. Egy szürke melegítőt meg egy szürke kapucnis blúzot vettem fel. Végül visszafeküdtem az ágyamba mivel fázni is kezdtem. Anyu mikor feljött, hogy felébresszen eléggé meglepődőt.

- Kicsim, jól vagy? - kérdezte, majd a homlokamhoz ért. - Jaj, hiszen te lázas vagy. Csak nem elkapott a tegnap esti zápor?

- De - nyögtem ki, majd egyet tüsszentettem és még egyet.

- Öltözz át, elmegyünk a doktorhoz - mondta majd felált az ágyamról és kisétált.

- Rendben.

Felvettem egy fekete csőfarmert és egy fehér pamut blúzot, majd rá a bordó bőrdzsekit. Anya már lent várt rám. Az orvosnál nem volt semmi különös, anyu szerint persze. Az orvos közölte, hogy megfáztam és, hogy most egy hétig kiírt a suliból. Én nem voltam elragatatva de azért örültem, hogy lesz időm feldolgozni amit a bulin láttam. Mikor haza értünk anya felküldött a szobámba, majd pár percen belül megjött Reni is.

- Hogy vagy? - kérdezte és leült az ágyra.

- Nem a legjobban, és Kinga tuti ki lesz akadva, hogy nem megyek - ráztam a fejem.

- Őt majd én intézem. A buliról miért rohantál úgy el?

- Reni tudod ez hosszú, és szerintem nincsen erre időd - próbáltam lerázni őt.

- Már felöltöztem, szóval van elég időnk - mondta.

- Kezdjük az elejétől, beleszerettem Nádiba. Aztán az este mikor énekelt lementem gratulálni, de egy másik lánnyal csókolózott - magyaráztam, és próbáltam minél erősebbnek tűnik, pedig belülről már sikoltottam.

- Ó - hunyta le a szemét. - És biztos vagy benne?

- Persze, hisz rajta volt a pólója amit ezer közül is felismernék.

- Láttad az arcát? - pattant ki a szeme egy pillanat alatt.

- Nem, de felismertem a pólóját - ismételtem magam.

- Réka, nem biztos, hogy ő volt.

- Honnan veszed?

- Kilencedikben ugyan ebbe a hibába estem. Kinga versenyén láttam egy srácot csókolózni Edinával és azt hittem, hogy Cortez. De csak a blúza volt ugyan olyan - mesélte Reni, nekem meg eszembe jutott.

- Emlékszem, hogy mesélted - néztem rá.

- Nekem most mennem kell, de gondolkodj el ezen és járj után - mondta majd kiment a szobámból.

A laptopom előkaptam és felnyitottam. Megkerestem Diánát (ő volt a fotós) és ráírtam.

Réka:Szia, át küldenéd a fotókat.

Diána:Persze itt vannak.

Diána:Csatolt egy fájlt.