Szent Johanna Gimi |Rentai Réka|

14.Fejezet

Október 13, Kedd

Ma Barbi suli után átjött és egy kicsit beszélgetünk, majd mennie kellett. Mondta, hogy Nádi mára sem lett nyugodtabb és ma egy röpdolgozatot is íratott velük Farkas mert Nádi felmérgesítette. Épp olvastam amikor anyu feljött, hogy keresnek.

- Rendben csak egy perc - mondtam majd felültem és eltettem a könyvem.

- Szia - lépet be Viktor és Laci.

- Sziasztok, hát ti? - néztem rájuk.

- Jöttünk meglátogatni, igazából  tegnap akartunk jönni de végül más dolgunk volt - magyarázta Laci majd leült a fotelba.

- Ja, ezt neked küldik - vett ki Viktor a táskájából egy könyvet.

- Köszönöm - vettem el.

- Ugyan ne nekem köszönd - mondta majd Lacival összemosolyogtak.

- Titkoltok valamit? - kérdeztem.

- Nem - rázták a fejüket, de gyanúsnak voltak, nagyon.

- Kitől van? - kérdeztem és a kezem között forgattam a könyvet.

- Mi azt nem tudjuk - mondta Laci.

- Oké, nem fogjátok elmondani - biccentettem.

- Na és hogy vagy? - kérdezte Vik.

- Jól, illetve jobban.

- Akkor jó, a többiektől tudjuk, hogy szerdán már jössz - szólt közbe Laci mire bólintottam.

- Ha te tudnád, hogy mennyien keresnek. Konkrétan a szekrényedről esnek le a cetlik - kezdte Vik.

- Ja, pár már a padodon is van - bólogatott Laci.

- A sulirádiódban ma is leadtak  egy jobbulást dalt - magyarázta Vik.

- A húgodat pedig elárasztották - röhögött fel Laci.

- Ahj - sóhajtottam.

- Amúgy apukád nagyon szimpatikus - jegyezte meg Laci.

- Mit csinált? - kérdeztem rosszat sejtve.

- Á csak gyilkos pillantássokkal követte a lépteinket - legyintett Vik, mire akaratlanul is  felnevettem magammal rántva a fiúkat is. Még egy csomót beszéltünk mikor a fiúk felálltak, hogy most már menniük kell.

- Jobbulást - mondta Vik majd kiment, Laci még intett egyet majd ő is kilépet a szobából.

Leültem az ágyamba majd megnéztem a könyvet, végül fellapoztam. Egy kis bordó cetli eset ki belőle. "Gyógyulj meg, várlak vissza. Addig is gondoltam ne und magad                       
                                                                N"
A cetlit a kezem között forgatva egyre jobban elöntött a boldogság. Ráadásul ez egy nem sima cetli tudta, hogy a bordó a kedvenc színeim. És már magába az, hogy kaptam tőle egy könyvet, ami irtó rendes mivel csak miattam elment egy könyvesboltba. Ez a fiú egyre tökéletesebb. A következő pillanatban egy szárított virág is kiesett belőle, egy vörös rózsa volt. A kezeim közt forgattam, majd csodálkozva elővettem a Nádi dobozom és óvatosan belehelyeztem.

Este mikor megjött Reni elmesélte a mai napját. Én csak annyit szűrtem el belőle, hogy Arnold továbbra is hallgat, Kinga kiakadt, Cortez közeledik Reni felé, aki ebből nem vesz észre semmit, Viki féltékeny, Reni meg fél a sötétbe haza jönni. Egy átlagos nap.

Nádi 5/5* nagyon kedves gesztus volt tőle, és ráadásul emlékezet, hogy a bordó a kedvenc színem
Tövispuszta 5/5  egyszerűen imádom
Laci és Viktor 5/5 nagyon sokat beszéltünk, meg nevettünk
Suli 5/5 mindent bepótoltam
Holnap 5/5* már alig várom