Szent Johanna Gimi |Rentai Réka|

77.Fejezet

szeptember 20, hétfő 

Annyi borzalmas nap után végre mosolyogva léptem át a Szent Johanna ajtaját és a korai érkezésem miatt többen is döbbenten néztek rám, mint akik még soha életében nem láttak engem. Ami viszont ennél is jobban rám vonta a figyelmet, hogy Máday egy gúnyos mosolyt követően elismerően biccentett. 

- Sikerült csengetés előtt megtalálnia az iskolát Rentai? - szólt hozzám, mire lehajtott fejjel biccentettem és olyan gyorsan hagytam el az aula területét ahogyan csak tudtam. 

- Reggelt! - léptem be kedves osztályom termébe, ahol jelenleg csak Magor, Vivien és a két foci bajon tartózkodott. 

- Neked is - intette Vivien gyorsan fel nintendója mellől, majd vissza is merült belé. 

Magor rögtön mellém pattant és  bár elsőre nem értettem mire fel ez az izgalom amikor a padomhoz léptem és megláttam rajta egy apró kis játék széfecskét rögtön megértettem, hogy miért van ennyire lázba. 

- Nem láttad ki hozta? - ültem le sóhajtva a székemre és kezeim közé fogtam a nagyjából telefon hosszúságú játékszert. 

- Sajnos nem - ingatta meg fejét és egy pillanatra sem vette le szemét a kezeim között szorongatott tárgyról. - Nem olvasod el a cetlit? - bökött az asztalomon árván maradt apró kis papírkára. 

- De - vettem kezeim közé és közelebbről is megnéztem nem-e maradt rajta valami árulkodó, de a rövid pár soron kívül semmi. - "Ha tudod mikor kezdődött minden, azt is tudod mi a titok nyitja". Mi? - zavarodtam össze majd ahogyan ismét a tárgyra tévedt a tekintettem megértettem az apró utalást. 

- Kód kell hozzá, igaz? - kérdezte teljes extázisban az előttem álló, mire lassan bólintottam. 

- Nagyon úgy fest - simítottam végig a számjegyekkel ellátott gombokon, majd a padomba süllyesztettem az egészet. 

- Miért teszed el? 

- Mert fogalmam sincs mikor kezdődött minden - ingattam meg fejem egy pillanatra felnézve Magorra remélve, hogy felfogja miről beszélek és magamra hagy egy kis ideig. 

- Ja, oké - rántotta meg vállait majd pillanatokkal később az éppen akkor érkező Laci, Viktor és Nádi trióját ostromolta.

A pénteken sikeresen utolsók lettünk a palackgyűjtő versenyen ha már itt tartunk, hogy nem jut eszembe ezután mégis mi is történt és szembe kellett nézzünk Kardossal osztályfőnöki órán, hogy mégis hogyan képzeltük, hogy ilyen lazán vesszük az egész helyzetet amikor nem simán egy nyereményről szól az egész, hanem a földünkről. Szóval végignézetett velünk egy negyven perces dokumentum filmet, ami után még Lacinak is bűntudata támadt a tizenegy összegyűjtött palack miatt. És hát jelenleg is ezzel a teherrel élünk egy páran, mivel bár sokan a hétvégén túltették magukat ezen addig Bogi, Barbi, Magor, én és nagy meglepetésére mindenkinek Laci is kicsit lehajtott fejjel vártuk a Kardossal esedékes harmadik óránkat, ahol sikeresen írtunk egy röpdogát, amit ott azonnal kijavított és ennek tekintetébe kaptam egy 97% dolgozatot a helyesírásomra, amiről eddig úgy vélekedtem, hogy nekem olyan nincs. Jó persze a Bogi 100% mellett azért nem sokan vették fel a versenyt, de ami mindenki meglepett, hogy míg Rolié a legalacsonyabb jegy csupán 23% ért el addig a Márké 56% a második legrosszabb volt. Jó utána sokáig haladtunk egyesével,  míg a Vandáé végre megtörte a szépen sorakozókat és a maga 88% emelt egy jó nagyot rajta. 

Szünetekben Mádaynál ügyködtem, míg az ebédszünet előtti szünetben - ezt jól megmagyaráztam - a papírjai fölül egy pillanatra felnézet rám.