22.Fejezet

2K 73 5
                                    

December 4, péntek

Reggel öt órakor keltem, hogy el tudjak köszöni aputól. A tavaj ilyenkor, én már rég úton voltam ide fele csak a hóesés miatt késet a vonatom. De estére már haza is értem, nekem akkor volt a téliszünetem, szóval egy hetet anyuval és Renivel töltöttem, majd mehetem vissza a koliba.

Nyolc órakor már a  terembe vártuk Barkát, majd egy percen belül már be is futott, és bejelentette, hogy röpdogát írunk. Engem ez nem rázott meg, mivel a vasárnap készültem, viszont a fiúk rendesen ki voltak miatta. A fiúk kicsiz megszenvettek a dogával, Bogi és Barbi megtudta csinálni, Dorián pedig végig aludta a dogát. Majd jött magyaron Kardos és bejelentette, hogy adományokat kell gyűjteni amit majd elkell adni.

-Ki válalja az adománygyüjtést? - kérdezte, mire Bogi automatikusan feltette a kezét. - Örülök Boglárka, hogy vállalod, most pedig válasz egy megbízható segítőt is. Bogi körbenézett a teremben, a fiúk mind lapultak, Barbi hátradőlve kattogtatott a tolával, Vivien a faliórára koncentrált nagyon, gondolom szerette volna, ha kicsit előbb megy.

-Réka - állapodott meg a tekintette rajtam. Kardos megértően bólogatott, majd felém fordult.

-Elvállalod?

-Igen - válaszoltam.

-Remek, úgy érzem jó kezekben lesznek az adományok - csapta össze a kezét elégedetten Kardos.

-Hétfőre kérem az adományokat - állt fel Bogi óra végén és megint elővette a réteget nézését. - Aki nem hozza az megy haza - jelentette ki.

Otthon miután tanultam, Nádi átjött és filmezéssel töltöttük a délutánunk, majd mikor már a második Harry Potter rész is lement elkezdtünk inkább beszélgetni.

-Na és mit viszel hétfőn?

-Van pár filmes plakátom, meg pár psp játék - meséltem.

-Bogi oda lesz érte - bólogatott.

-Na és te? - kérdeztem.

-Egy kosárlabdát, ami alá van írva és persze egy "nagy értékű" - utánozza Bogit. - kosárlabda-kártyagyűjteményt - mondta.

-Úgy érzem Bogi hétfőn elégedett lesz.

-Remélem, mert nem bírnám elviselni ha elkezdene kiabálni - csóválta a fejét, mire felnevettem.

-Gyere - kiáltottam, mivel valaki kopogtatott. Már épp felkészültem apura ahogy végre hajt egy tigris bukfencet és terepszemlét tart.

-Ó, nem tudtam, hogy zavarok - nyitott be Reni.

-Nem zavarsz - vágtuk rá Nádival.

-Gyere beljebb - mondtam, Reni beljebb jött majd leült a másik fotelba (Nádi elfogalta a mellette lévőt).

-Igazából beszélni szeretem volna veled, de láttom nem alkalmas - magyarázta.

-Nyugodtan mondjad, Nádinak amúgy is mindent elmondok szóval mindegy - vontam vállat.

-Szóval, Kinga nem hagyj békén az adománygyűjtést miatt. És nagyon rákatant.

Szent Johanna Gimi    |Rentai Réka|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora