Fiatal (Befejezett)

30. fejezet

Álmaim még javában fogságban tartottak, mégis éreztem az ajkaimra nyomódó édes súlyt, mely finom, alig érezhető csókokkal sújtott. Mezítelen talpaim az álmok földjének puha pázsitját tapasztalták, ellenben kezeimmel, akik erősen szorították magamhoz a fölém tornyosuló alakot. Mikor ujjaim bársonyos bőrébe süppedtek a részemről ismeretlennek vélt testrészen, ajkaimra szívderítő vigyort eresztett. Halk mormogás kíséretében döntöttem oldalra fejemet, kézzel, s lábbal tiltakozva a reggeli felébredés ellen, ám tervem sikertelenül végződött.

Feleszmélésem momentumában rögvest megéreztem az arcomnak ütköző meleg fuvallatokat, amik a férfi orrából távoztak lélegzetvételei végett. Az előbb még ajkamon tapasztalt meleg csókok hadát pillanatnyilag állkapcsom vonalán szórta szét, szívemet eszeveszett zakatolásra motiválva. Őszinte gesztusának hála a hasam mélyén elszendergő pillangók szinte bombaként robbanva repkedtek a létező összes irányba, adrenalinnal látva el az ereimben csörgedező vért.

- Ébredj, Szépségem! - súgta bőrömre meglehetősen reszelős hangon, folytatva csókjai sorozatát.

Szemeimet lassan nyitottam fel, viszont a helyiség ablakán betörő Nap fénye elvakítani készült, melynek köszönhetően szemhéjaim ismételten elsötétítették látásomat. Az angyal lírai dallamként csengő kuncogása ledöntötte a fényesség ellen épített falaimat, így ismételten megkíséreltem végigmérni angyali mivoltát. A Naptól némiképp ódzkodva találkoztam össze Harry fáradtságtól terhes, mégis részemről tökéletes vonásaival. Némiképp megrémültem szokatlan közelségétől, ellenben ezen emóciót erősen elnyomtam magamban, nehogy én legyek meghitt pillanatunk gyilkosa. A férfi ajkain hatalmas mosoly díszelgett, ezáltal szemei sarkában boldogságát jelző mély ráncok húzódtak. Zöld íriszeiből a tegnap este elfojtani kényszerült vágy tükröződött, amely emóció mellé gyengédség is társult.

Álmos tekintetemet komótosan legeltettem végig félmeztelen felsőtestén, bársonyos bőrének minden kicsiny szegletét tüzetesen felmérve. Karjain megfeszültek az izmok, miként azokat fejem két oldalára támasztva tartotta meg testsúlyát felettem. Mellkasa a sajátomnak feszült minden egyes lélegzetvételünkkor, ezért ezen alkalmak segédkeztek abban, hogy szívének dobogását gondtalanul érezhessem. Rendkívül örültem felettem megtelepedő testének, hiszen efféle pozícióban nem szemrevételezhette az áttetsző pólóm anyaga alatt megbújó, melltartó által fedetlen melleimet.

Arcomra azon nyomban pír kúszott fel, mihelyst feleszméltem, terpeszbe tett lábaim között pihentette csípőjét, melyből eredően ágyékunk súrolta a másikét. Az alhasamban tapasztalható bizsergés elűzte koponyámból ép eszemet, aki hangos ajtócsapódással jelezte elmenekülését. Lányos zavarom okozta reakcióm láttán csendes kuncogása töltötte be a szótlanság jellemezte helyiséget. Édes ajkait mély gödröcskék keretezték, mosolya megvillantotta fehér fogsorát. Barna fürtjei tán nem is lehettek volna kócosabbak, mialatt orcái valamelyest sápadtan csillogtak fáradtságából adódóan. Hibátlan bőre lehengerlő látványt nyújtott, ezáltal egyből elgondolkoztam... biztosan nem az égiek küldték le eme angyalt?

- Annyira gyönyörű vagy. - bókja váratlanul törte meg a kettőnk között lappangó szótlanságot.

Alsó ajkamat zavartan szívtam be fogaim közé, óvatosan harapdálva meg a még tegnap este felsértett húsomat. Szemeimet elvezettem a férfiról, egyenesen mellkasára, melyen területet elmélyülten fürkésztem végig. A sötét, fecskepárt ábrázoló tetoválások már a tegnapi lámpafényben elkápráztattak, így a rájuk vetülő napfény csak még csodálatosabbá varázsolta őket. A szépen kidolgozott vonalak felettébb szép külsőt kölcsönöztek a mintázatoknak.

- Látom, nagyon szeretheted a tetoválásokat, amennyiben rendszerint ennyire elvonják figyelmedet. - az angyal halk kuncogása rántott vissza a jelenbe.