Fiatal (Befejezett)

70. fejezet (18+)

A lélegzetelállító Múzsa szemeiben honoló félelem, ugyanakkor bánat elárulta számomra, negatív válasszal kívánt reagálni szívemből származó kérdésemre.

Ujjai erőteljes remegés keretében tanúskodtak a lelkében megtelepedő idegesség egekig szökő mértékéről, amily látvány az ereimben csörgedező vér megdermesztéséről gondoskodott nyomban. Alsó ajkamat fogaim közé szorítva törekedtem visszanyelni az összeszűkült torkom mélyén keletkező gombócot, ami közelgő sírásomról kívánta értesíteni személyemet. Férfi létemre kénytelen voltam sűrű pislogások társaságában eltávolítani minden könnycseppet, mely gondtalan látásom elhomályosításáért felelt. Szívembe éles tűk százának gyötrelme hatolt, mihelyt ráeszméltem, szerelmem vonakodása miféle felelet gyanúját is támasztotta alá elmémben. Idegvégződéseim sajogva húzódtak meg elsápadt bőröm alatt, melynek felületén át szemmel láthatóan kirajzolódtak megduzzadt ereim. Minden kétséget kizárólag éreztem emberi roncsnak magam, noha választ még nem kaptam sorsfordító kérdésemre.

Tenyerem készült összezárulni a bordó színben ékeskedő kis dobozka körül, amint ujjaim a gyűrűt elrejtve zárták le annak fedelét, ám, mielőtt tervemet sikeres vég jellemezhette volna, Daenerys ujjai sajátjaimmal fonódtak egymásba. Röpke meglepődésem fintora vonásaim felett uralkodott el, mikor bőrünk érintkezését követően Daeni - továbbra is csípőmet használva ülőhelyként - feküdt rá felsőtestemre, mellyel azonos momentumban lehettem fültanúja a torkából előtörő harsány zokogásnak. Az egészen mostanáig kezemben tartott gyűrűtartó kettőnk közé szorulva mért fájdalmas nyomást bordacsontjaimra, ám mit sem törődve a sajgással helyeztem előtérbe a szerelmem megnyugtatása köré épülő tervemet.

Tenyeremmel szeretetteljesen cirógattam a lány hátán húzódó bársonyos bőrt, egészen pólójának anyaga alá merészkedve hosszú ujjaimmal. Saját mellső végtagjai mellkasomon leltek nyughelyre, ahogy szívem szapora dobbanásának ritmusait vették alapul remegésük elvégzéséhez. A Szépség szemeiből kiszökő sós könnyek szüntelen vándorlásuk során égették a nyakam vonalán húzódó bőrfelületet, egészen addig, míg Daenerys orra fel nem itatta a forróság övezte cseppeket. Ujjaival görcsösen kapaszkodott izmos melleimbe, mielőtt ajkai mozgásának lehettem volna tanúja ütőerem ösvényén.

- Te tényleg megkéred a kezem? - kérdése hallatán szemöldökeim között aprócska, ugyanakkor mélynek nevezhető ráncok húzódtak.

- Ig-igen. Mármint, a hűségemet jelzem ezzel. - bizonytalanodtam el szokatlan reakciója láttán. - Ennyire hihetetlen? - ajkaim közül mindennemű megfontolást mellőzve szökött ki kérdésem.

- Csak... - heves sírása folyamán arcának hiányát véltem felfedezni előbb elfoglalt helyén, miként szerelmem ábrázatom feltérképezésére kerített gondos sort. - ...életem legnagyobb álma vált valóra ezzel a kéréssel. - megkönnyebbült sóhaj kieresztésére vállalkoztam, mihelyst az ajkaira telepedő édes mosollyal találtam szemben magam.

- Ak...

- Bizalmat esküdök neked, és, ha eljön az ideje, hozzád megyek feleségül. - fogalmazta meg válaszát a lehető legtökéletesebb formában.

- Oh... - rubinjaimon szívből fakadó mosolyt engedtem kiteljesedni, majd tenyereim közé fogtam a testem kényelmében részesülő lány könnyáztatta orcáit. - Köszönöm szépen. - hálálkodtam döntése okául.

- Ne köszönd meg! - a helyiségben felcsendülő kuncogás melódiája mérhetetlen boldogságot szított bensőmben.

Ajkairól finom csókot csentem, mielőtt az időközben mellém zuhanó kicsiny dobozt ítéltem volna a tenyerem által kiszabott börtönbüntetésre. Mutató-, továbbá hüvelykujjammal óvatosan szabadítottam ki a karikaékszert annak mélyedéséből, később szemeimet Daeni vonásaira emeltem. A lány örömest nyújtotta irányomba bal kézfejét tekintetünk egybefűződését megelőzően. Sajátjaimmal vakon vezettem fel az elköteleződésem jeléül szolgáló drágakövet a Szépség hibátlan gyűrűsujjára, ezt követően nedves csókjának mámorában részesülhettem.