Fiatal (Befejezett)

71. fejezet

*Daenerys szemszöge*

A gimnázium csaknem barátomként titulálható parkolójában vesztegelő jármű motorja halk zúgással teremtett alapzajt a szerelmem, illetőleg közöttem lappangó légtérben, hébe-hóba eltompuló melódiákkal fűszerezve meg moraját. A mellkasom bal felében zakatoló szerv eszeveszett dobbanásainak monoton neszét füleimben érzékeltem, amily ricsaj minden más egyéb hangot kitaszított tudatomból. Kezeimet ölemben pihentetve lehettem szemtanúja, miként a szóban forgó végtagok erőteljes remegést produkálva próbálták angyalomnak tudtára adni, mily mértékű feszültség is honolt lelkemben. A férfi a sofőrülésben időzött, mellyel azonos időben jutott füleimbe ama dallamos nóta, amit ujjainak dobolásával keltett a kormánykerék műbőr borításán. Elkalandozó zöldes íriszeimnek hála teljes mértékben kikerült látóteremből barátomnak daliás alakja, ezáltal pusztán érzékeimre hagyatkozhattam, mikor hosszú ujjai sajátjaim közé kúszva fonták össze a tagokat.

- Tegnap a telefonban még azt mondtad, sikerülni fog. - elevenítette fel vasárnapi beszélgetésünk egyik csekély töredékét.

- Tudom, de f-félek, té-tévedtem. - remegő hangom okául smaragd ékkövei irányomba terelődtek, orcáimat korbácsolva fel égető tekintetének súlyával.

- Igenis megcsinálod, ez az anyanyelved, Daeni. - biztatott lágysággal dúsult hangnemben.

- Nem, lerontottam. - hisztérikus felkiáltásomat türelmesen kezelve reagált kijelentésemre.

- És? - tette fel költői kérdését, majd nyomban tisztességes befejezéssel illette mondatát. - Az az anyagrész, amiből rossz jegyet hoztál, be lett pótolva, Szívem. - bizonygatása közepette hüvelykujjával kézfejem felső szakaszát szeretgette finoman.

Zöldes íriszeim érdekesebb elfoglaltságnak vélték ama végtagok gondos végigtanulmányozását, amik kezeimet zárták mérhetetlen biztonságba. A férfi ujjain ékeskedő gyűrűk ezüstös felszínén megcsillant a nap fénye, amily ékkövek tündökléséhez a szerelmemtől kapott eljegyzési karika is vidáman párosult. A gyémánt tört felülete megannyi fénycsóvának biztosított utat, miként azok a jármű ablakának tiszta üvegén verődtek vissza. Harry hüvelykujjának szüntelen cirógatása áldozatául alig észrevehető, részemről mégis jelentősnek vélt mosolyt engedtem kiteljesedni ábrázatomon, mily idő közepette barátom kezét egészen arcomig emelve ízlelgettem meg ajkaimmal a bőrét beszínező kereszttetoválás finom körvonalait.

Gyomromban elviselhetetlen görcsöt véltem felfedezni a lelkemben lesátorozó, talán már egészségtelen mértékű izgalom következtében, amily impulzussal szemben képtelen voltam győztes csatát megvívni. Ugyan ujjaim az angyal tenyerének biztonságában részesülhettek, idegvégződéseim ellenben nem kívántak felhagyni kocsonyához hasonló remegésükkel idegességem demonstrálása során. Alsó ajkamat lassan szívtam fogaim közé, utána nyomban szám belsejének néma kínzását helyeztem előtérbe. Nem vett hosszan elnyúló perceket igénybe, mire nyelvem hegyén kóstolhattam véremnek sós zamatát, mihelyst a vörös cseppek nyílt sebemből szivárogtak ki.

- Évekkel ezelőtt én is megjártam ezt a vizsgákkal túlzsúfolt utat. - reszelős hangja váratlanul tolakodott be ama csendességbe, ami kettőnket körbelengett. - Én annyira fosósra vettem a dolgot, hogy enni sem tudtam. - mindenféle megválogatást nélkülöző kifejezése hallatán ajkaimon mosolyt engedtem kiterebélyesedni. - Tudom, nehezítettek a feladatlapok színvonalán, de egy olyan lánynak, mint TE, ez sem jelenthet kihívást. - irányomba címzett biztató mosolya rögvest viszonzásra lelt általam.

- Így gondolod? - mindössze e kérdőmondatot alkották meg ajkaim.

- Egy intelligens lány fog odabent ülni a teremben. - ujjai szeretetteljes szorításra ítélték saját remegő tagjaimat. - Tudod kivel harcolsz meg? Egy papírral, aki még csak lélegezni sem tud. Nem győzhet le TÉGED. - szavainak jelentőségén fejének halvány ingatásával kívánt igazolni, mellyel azonosan lehettem tanúja a kézfejem felső szegletén elhagyott meleg csókok százának. - Most szépen bemész oda, a tolladdal teleírod a lapot a fejedben lévő csodás okosságokkal, majd kijössz a tökéletes barátodhoz, és otthon megünnepeljük, hogy túl vagy az első vizsgás napodon! - gyengéd utasítása nesztelen kuncogást invitált elő torkom mélyéről.