75. fejezet

1.7K 65 99
                                    

- Trevor keresett. - a vörös rubinok megalkotta név fájdalmasan ostromolta füleimet.

Ama pír, ami hajdan még orcáimba lehelt életet, a feledés homályába merülve biztosított helyet a hófehér sápadtság létének, melyen árnyalat bőröm elszínezése mellett határozott. Ajkaim között enyhe rés keletkezett állam egészen a földig történő lezuhanása okán, mily idő közben Harry combjain megpihenő kezeim a remegés intenzitásának vetették alá magukat. Szerelmem tenyere továbbra is vonásaim megszeretgetése felé mutatott hajlandóságot, azonban e szeretet sem bírta mozgásra sarkallni mellkasomat, amily terület ledermedésének köszönhetően tüdőm egyetlen kicsinyke oxigén mámorában sem részesülhetett.

Kizárólag egy pár zöld bokazokni fedte talpam hűvösen érintkezett azon masszív csempeburkolattal, amibe erős gyökereket eresztettek erőtlennek bizonyuló lábaim, amint vőlegényem csodás ajkai rémálomhoz hasonlítható szavak megalkotására kerítettek sort. Arcizmaim alig észrevehető rándulást produkáltak, mikor a konyhapult kényelmét kiélvező férfi hosszú ujjainak érintésére lettem figyelmes, miként az említett tagok egy, a hibátlan látásomat csintalanul akadályozó fürt elseprését kísérelték meg. Ujjbegye finoman tűrte fülkagylóm mögé a hosszú szálakat, később bőre melegének hiányát kényszerültem elszenvedni, mikor kezeinek ölében biztosított háborítatlan menedéket.

Ugyan az angyal smaragdzöld szemeinek árnyalatát egykori vágyott ismerősként köszönthettem, amint bátorságot merítve fűztem egybe elkalandozó tekintetünket, ennek ellenére lelkemben a fájdalom tőrei vettek száznyolcvan fokos fordulatot. Hajdani jó barátom, kinek minden bizalmamat szenteltem, újra személyem felkeresésére indult, aminek tudata felhánytorgatta a régi sebeket. Amennyiben szemhéjaim lehunyására kerítettem sort, leperegtem sötétségbe borult íriszeim előtt az akkori délután rémisztő történései, melynek során Harry ingerült fenyegetéssel sújtotta a vele meglepően hasonló külsővel rendelkező fiatal fiút.

- Mit mondott neked? - érdeklődésem megtörten tolakodott a helyiségben nyugvó csendességbe.

- Idézzem? - a hangszálai komponálta reszelős melódia cirógatta füleimet.

- Az is megfelelő lesz. - aprócska bólintásaim igazolták válaszomat.

- Mindenféle köszönés nélkül kérdezett rá, szakítottunk-e már. Bizonyára fogalma sem volt arról, ki van a vonalban. - kezdte csendesen. - Mikor meghallotta egyszerű feleltemet, miszerint a VŐLEGÉNYED beszél... nagy csend állt be közénk. - nyomatékosította mondata fő szavát. - Épp készültem figyelmeztetni, hogy tegye le, és ne merjen többé zaklatni téged, viszont ő közbevágott. - mielőtt röpke eszmecserénk valódi érdekességéről rántotta volna le a leplet, csókokkal behinteni kívánt ajkait lakatra zárta.

Zöldes íriszeim átható kíváncsisággal övezve vették alaposabb szemügyre barátom fáradtság leterhelte ábrázatát, melyen vonások az elkomorulás érzésének biztosítottak helyet magukon. Smaragd ékköveinek árnyalata mindenféle előjelet mellőzve sötétült el, amily jelenség tüstént negatív megérzések hadával jutalmazta lelkiismeretemet. Tenyereim lassan, szinte már vonakodva siklottak fel az általuk tapintott fedetlen comb felszínén, mily idő közepette ujjaim egyre csak lecsökkentették a sötétkék bokszer alsó, illetőleg saját egyedük között éktelenkedő tíz-tizenkét centiméteres távolságot. Cselekedeteim szükségtelenségének gyanúja vitathatatlan alapokra helyeződött, mikor hosszú ujjak ölelését fedeztem fel vékony csuklóim körül. Harry a lehető legóvatosabban taszított el testének melegétől, melynek hála nyomban tudtam, bármiféle szöget is ütött a fejébe Trevor, a fiú minden szavát itta.

Futó kétségbeesésem közepette iparkodtam mielőbb fizikai kontaktust kialakítani kettőnk között, noha mindenféle általam produkált megmozdulás a feledés homályába merült. Kezem a férfi arcának finom szeretgetésébe kezdett volna, amennyiben nem határozott volna nyomban ténykedésem elfojtása mellett. A továbbra is csuklómat közrefogó tagok egészen mellkasomig toloncolták a mellső végtagot, amiből fakadóan a bordáim között fájdalmasan zakatoló szív ritmusának könnyűszerrel lehettem közvetlen tanúja.

Fiatal (Befejezett)Where stories live. Discover now