49. fejezet

2K 101 62
                                    

Nappalim falai között pusztán a csendesen szóló televízió szolgált némi zajjal, azonban a híradó nyújtotta halk dallamok rögvest kimenekültek a nyitott ablakon, keveredve az utcán elhaladó járművek, s emberek morajával. A helyiségben terjengő hűvös levegő révén kizárólag bokszerem melegítette testemen borzongás szaladt végig, ezenfelül a tetovált alkarjaimon található szőrszálak egészen az égig ágaskodtak. Ama eshetőséget sem tartottam kizártnak, miszerint rövidesen erőteljes didergésbe kezdek a meztelen bőrömnek csapódó fuvallatokból fakadóan.

Csaknem két örökkévalóságnak tűnő napja időztem bőrkanapém kényelmes matracán, miként minden, a hétköznapi teendőinket képező aprócska feladatokról megfeledkeztem. Fogkefémnek régen búcsút intettem, ugyanakkor pengéjét nélkülözni kényszerült borotvámnak létezéséről igyekeztem tudomást sem szerezni, így az a fürdőszobaszekrény egyik polcán porosodott egészen múlthét péntek óta. Összezilált fürtjeim olyasfajta képet alkottak, mintha egy kutyák által megcsócsált madárfészket helyeztem volna fejem tetejére. A sötét szálak az engem maga alá gyűrő stressznek hála intenzív hullásba kezdtek, ezzel kellően megritkítva frizurámat. Ugyan nem szántam rá magam a napi fésülködés megejtésére, mégis egy maréknyi hajtól szabadultam meg reggelente, mikor párnámra tekintettem fáradtságtól, illetőleg néma könnyektől elnehezült szemeimmel.

Azon hétfői beszélgetés, melyet a Szépséggel bonyolítottunk le autóm bel terében, teljes mértékben negatív hatást gyakorolt jelenemre, valamint jövőmre, a múltban történt eseményeket is jelentősen befolyásolva. Azóta nem csodálhattam meg fiatal vonásoktól gyönyörű arcát, miként az szavaim hatására rendszerint vörös pírba borult. Ujjbegyei lágy cirógatásának melegét fájdalmas órák sorozata óta váltotta fel egy olyasfajta hűvös érzés, mely egyre csak közelebb vonzott engem a halál küszöbéhez. Sajnos eme folyamatot képtelen voltam bármilyen úton-módon is felgyorsítani, hiszen Todd - értesülve reménytelen próbálkozásaimról - mindenféle éles tárgyat elkobzott otthonom falai közül, beleértve az üvegpoharak, és villák hadát. Afféle eset hangfoszlányai még sosem jutottak el füleimbe, miszerint valaki egy kanál kézbevételével vetett volna véget életének, bár jómagam kellően eljátszottam a gondolattal.

Tudván, Daenerys - akit napjainkban már nem volt merszem a barátnőmként emlegetni - többé hallani sem kívánt felőlem, én mégis felkerestem volna őt, amennyiben gyenge izmaim mozogni bírtak volna. Telefonom az emeleti helyiségek valamelyikében lapult, csakhogy remegő lábaim nem szándékoztak megkísérelni egy életveszélyesnek ígérkező utat felfelé a lépcsőn. Talán sokak agyában megfordult a gondolat, miért nem vágtam bele e tervbe, mikor menedék gyanánt a halálért esedeztem, de én tudtam, csupán bordatörésekhez vezetett volna azon kalandtúra. Szerény személyemnek a földöntúli életre volt szüksége, mintsem néhány törött csontra.

Ahogy az imént említett készülék látatlan képe befészkelte magát koponyámba, elfilozofáltam, pontosan merre is hagyhattam azt. Talán a fürdőszoba kagylóján biztosítottam neki helyet, mikor borotvapengém segítségéért könyörögtem. Sajnos mindhiába fektettem bele energiámat az emeltre való felvánszorgásba, hiszen Todd ama éles tárgyat is magával vitte, mikor magamra hagyott lakásom hatalmas falai között, ahol mindössze a bűntudat, illetőleg a pszichikai fájdalom testesítette meg társaimat.

Amióta Tina hívását fogadtam még napokkal ezelőtt, kizárólag egyetlen gondolat élt fejemben, azonban az annak elhessegetése köré épülő tervem a nullával vetekedett. Foggal-körömmel harcoltam, hogy figyelmemet más utakra terelhessem, mégis rendszerint visszataláltam egyetlen egy mondathoz, ami hatalmas eshetőséggel alapozta meg jövőmet... Apa leszek.

*Visszaemlékezés*

Range Rover-em tágas bel terében pusztán az elnyílt ajkaim közül kimerészkedő nesztelen zihálások visszhangzottak, betöltve az egész járművet. Barátnőmnek ugyan még csak sejtései sem lehettek, mit szerettem volna megvitatni vele, vonásait mégis aggodalom terhelte le. Zöldes barna íriszei gyanakodva méregették lesápadt ábrázatomat, eközben én aprócska kezét sajátomba véve cirógattam alsó ujjperceit hüvelykujjammal. Annak ellenére, hogy a lány iparkodott a lehető legcsekélyebb mértékben sem reagálni cselekedetemre, orcáit élénkvörös pír öntötte el a bőrén érzékelhető lágy szeretgetésekből eredően.

Fiatal (Befejezett)Where stories live. Discover now