*Daenerys szemszöge*
A konyha falai között érzékelhető hűvös levegőbe a teáskannából kiáramló forró pára rondított bele, aminek okán az arcomon található verejtékmirigyek nyomban feladatuk elvégzésén dolgoztak. Szőke loknijaimat rendezetlen lófarokba kényszerítettem, melyre ügyet sem vetve vélte úgy az egyik hajszál, a döntés meghozatalának jogával ő maga rendelkezett. Szabad ujjaimnak nélkülözéséből adódóan kénytelen voltam néhány, az ajkaim között kipréselt fújás révén elűzni a bal szemem elé csintalankodó egyedet, ami bőröm megkínzásában kezeskedett. Ugyan igyekezetemnek szenteltem minden figyelmemet, mégsem kaptam lehetőséget arra, hogy learathassam a győzelmemből fakadó babérokat.
Jobb tenyerem erősen szorította a kicsiny teáskanna fülét, nehogy a benne forrón gőzölgő folyadék lábaimnál leljen megfelelő nyughelyre. Az edényt aránylag megdöntve engedtem útjára a vöröses színben pompázó innivalót, ami egyből megtelítette a Harry tulajdonában álló egyik csészét. A porcelán oldalát kéken sugárzó nefelejcsek díszítették, smaragdzöld leveleket társítva maguk mellé. Amint a vőlegényemnek szánt mennyiséget kiöntöttem a kannából, a konyhapult egyik belső sarkára helyeztem azt, megóvva őt a bárminemű impulzus okán bekövetkezhető elborulástól.
A szekrény tetején időző cukor, illetőleg citromlé jelenlétét figyelmen kívül hagyva törekedtem mielőbb visszakászálódni az emeleti folyosó rejtette hálószobába, nem kívánva tovább húzni mindkettőnk drága idejét. Kezem a dekoratív csészét megkaparintva segítette meg munkámat, ezáltal tüstént útnak eredtem. Az elhagyni készült helyiségre vissza sem pillantva köszöntöttem a földszinti folyosó csendességét, aminek nyugalmába mezítelen talpaimnak zaja tolakodott be.
- Az orvos utasításait még holnap kapom meg. - az angyal reszelős hangjának melódiája megcirógatta füleimet. - Amennyiben megengedi, a jövő hónapban már dolgozni szeretnék. Abban az esetben megoldható lesz a Connor, Frederick és Miles köré épülő fotósorozat elkészítése. - hangneméből, továbbá szakmai szavainak használatából sikerült levonnom egyszerű következtetésemet, miszerint éppen egyik ügyfelével értekezett.
Lábaim kimérten tereltek engem a lépcső irányába, noha, mielőtt az azon történő felsétálás mellett határoztam volna, kibiztosítottam kezemet, attól félve, netalántán kilöttyintem a szerelmemnek szánt tea egy jó részét. Ujjaim masszívan kapaszkodtak meg a fakorlátban felfelé vezető utam során. Füleimet kíváncsiságtól övezve kezdtem hegyezni annak reményében, vélhetően több szót is képes leszek elcsípni vőlegényemnek beszédéből, amennyiben lélegzetemet is tüdőmbe fojtom. Lábujjhegyre emelkedtem a minél csendesebb léptek megkísérlése kedvéért, ellenben esetenként megnyikordultak testsúlyom alatt a széles lépcsőfokok.
- Henrie, figyelj! - kérlelte a férfit. - Az megoldható lenne, hogy, amint megkaptam az eredményeket, egyeztetünk? - érdeklődött.
A lakás felső szintjére érve vehettem tudomásul, miszerint a kiszemelt helyiség ajtaja, illetőleg annak félfája között épp akkora rés pihent meg, melyet személyem hagyott a hálószobából történő távozáskor. A kezemben tartott edénnyel ügyesen egyensúlyozva zártam be a méteres távolságot, később szabad tenyerem a nyílászáróra tévedt. Mielőtt annak kitárása felé mutattam volna bárminemű hajlandóságot, meggyőződtem a tényről, miszerint az ujjaim között szorongatott csésze megtartotta a belsejébe öntött tea teljes mennyiségét. Az ajtót a lehető leglassabb mozdulatsort követően nyomtam befelé, szerelmem megrémisztésének csekély eshetőségét is a feledés homályába taszítva.
A helyiségben váratlanul felvetülő csendes nesz hallatán a mesés teremtés zöldes íriszei irányomba vándorolva bizonyosodtak meg jelenlétemről. Mihelyst ráeszmélt, ki időzött a küszöbnél, csókokkal behinteni vágyott ajkait mély gödröcskék keretezték, valamint szemeinek sarkában is boldogságáról tanúskodó redők születtek meg. Hatalmas tenyerében eltörpülni látszott termetes telefonja, amin keresztül beszédbe elegyedett egyik megbízójával. Kizárólag egy fekete bokszer alsó melegítette testének ágya szolgált háborítatlan menedék gyanánt.
YOU ARE READING
Fiatal (Befejezett)
FanfictionEgy egyszerű lány volt, tinédzser évei végének küszöbén állva, ahogy készült belekóstolni a valódi világ rejtelmeibe. Mikor azon a megszokott keddi napon leszállt a buszról és átlépte iskolája kapuit, még cseppet sem sejtette, hogy attól a naptól ke...