Fiatal (Befejezett)

98. fejezet

Arcizmaim sorozatosan torzultak a fájdalom fintorába a fürtjeim között szüntelenül áthaladó hajkefe fogainak köszönhetően, melyek könyörtelenül tépték a szőke szálakat fejemről. Ölemben kényszeresen megpihentetett kezeim erőteljes ökölben összeszorulva bocsátották közszemlére hófehér csontozatomat, ámbár az alsó ajkam belső felét gyötrő fogak okozta sebek intenzívebben vonták magukra érzékeimet. Szemeimet iparkodtam minél hosszabb ideig nyitva tartani, nehogy az ikrek számára egyértelmű jelét nyújtsam általuk végzett sanyargatásomnak.

A nappali csendességét a televízióból kiszűrődő mese zaja törte meg, amily műsor főszereplőit hangyák, valamint különféle színű szöcskék testesítették meg. Ugyan nyolcéves öcsém, Broderick is szívesen áldozta idejét az efféle animált adások végigkövetésére, holott eme lényekkel még egyetlen egyszer sem találkozhatott össze tekintetem. Törekedtem minden érdeklődésemet az említett történetnek szentelni, hátha tervem sikerek elérésének keretében vonja el figyelmemet a fejbőrömnél tapasztalható hasogatásról. A kanapé kellő kényelemmel szolgált személyemnek, mihelyst lábaimat törökülésbe vontam. Vállamnál gyakorta érzékeltem puha kezecskék tapintását szerelmem húgainak keretében, miként mögöttem ácsorogva sajátították el a fodrászat olykor számomra fájdalmas fortélyait. 

- Add ide a zöld fésűt! - szólalt fel Harriett határozottan, míg egyik kezét gyaníthatóan testvére felé nyújtotta.

- Mit mondunk ilyenkor? - intettem óva, törekedve leplezni a hangomat uraló kínt.

- Kérlek szépen, Hil! - szavai nyomban ellágyultak.

- Ügyes vagy, Manó! - dicséretem során szeretgettem meg combocskáját, mikor vakon hátam mögé merészkedtem egyik kezemmel.

A lila cicanadrágja melegítette terület megmoccant érintésem alatt, aminek hála tüstént ujjaim közé siklott a csípőjéről lezúduló, s rózsaszín tónust magára öltő tüll anyagú szoknyácska, melynek viselésekor egy valódi hercegnő bőrébe bújhatott. Mielőtt Hilary eleget tett volna a dobhártyájának ütköző kérésnek, bal oldalamra lépve kapaszkodott meg tenyereivel vállamban, később az ajkai címezte nedves puszi lágyságában részesülhettem orcámon. A szívéből fakadó gesztus okán széles mosolyra húztam rubinjaimat, és szabad karommal magamhoz öleltem a kislányt.

- Szeretlek, Kicsikém. - súgva hallatott szavaimat a fülkagylóján elvetett csókkal fűszereztem.

- Szeretlek. - almácskái élénk pírba borultak, melyen lányos zavar palástolásának érdekében fordított hátat nekem.

A korábban mellém lehelyezett kék táska cipzárját sietősen húzta el, felfedve maga előtt az amatőr fodrászkészletüket képező holmikat. Kicsi kezeivel kimérten eredt a kiegészítő mélyére, hogy mielőbb rálelhessen a testvére által kért zöld fésűre. A hajgumik, kefék, továbbá csatok tömkelege között kotorászott, amily mozdulatsorok folyamán igazítottam el farmer anyagú ruhácskájának anyagát dundi combjain. A textil alól kikukucskált piros alsóneműjének kiskacsákkal kidekorált szövete, így óvatosan rejtekbe vontam azt.

- Itt van! - nyújtotta Harriett felé a tárgyat, ki nem volt rest nyomban megkaparintani fésűjét.

- Köszönöm. - hálálkodott testvére, mielőtt ismét hozzálátott volna fürtjeim megtépázásához.

- Bátyus mit csinál? - Hilary kérdése csendesen szállingózott a helyiségben kezeinek vállamon történő megtelepedését megelőzően.

- Telefonál a konyhában. Egy bácsival beszélget munkaügyben. - feleletem közepette simítottam fel tenyeremet telt arcocskájára, aminek hatására nyomban érintésembe dőlt.