Fiatal (Befejezett)

58. fejezet

- Talán most látlak téged utoljára az életben, viszont el kell mondanom neked ezeket. - magyarázta sietősen. - Nem halogathatom tovább, még ha ezek után meggyűlölsz engem, s látni sem akarsz többé.

Smaragd íriszeiben kimagasló félelmet véltem felfedezni, miként kérdő vonásaimat vette alaposabb szemügyre. Derekamon időző karjai oly szorosan öleltek magához, melynek által mellkasunk egyként préselődött egymásnak. Rendkívül közeli kontaktusunkból fakadóan szívének heves zakatolásait jobb mellemen tapasztalhattam, amily impulzus az én ereimben is adrenalin bombákat robbantott szerteszét, jóllakatva éhező sejtjeim hadát. A férfi ajkai elnyíltak egymástól szavaimra való várakozása során, holott hangok nem kívántak távozni torkából.

- Kicsim, mi ütött beléd, míg a mosdóban tartózkodtál? - aggodalmam eluralkodott hangom felett, mily idő során egyik tenyerem az angyal férfias arcán lelt nyughelyre.

Hüvelykujjam érzékien szeretgette végig telt alsó ajkát, melyen testrésze a lelkében lesátorozó idegesség révén szemmel látható remegést produkált. Derekam körül időző karjai megfeszültek kedves gesztusomból fakadóan, majd szemhéjai megfosztották szerény személyemtől smaragd íriszeinek műalkotását. Izmainak mozdulatlansága kellő vonakodásról ültetett sejtéseket fejembe, ezáltal tudtam, nem komolytalan dolgok megvitatása köré épült jövőbeni terve. Tüdeje nehéz sóhajtól búcsúzkodott némán, melynek előtt a férfi tekintete ismét sajátomra talált volna.

- Gyere, ehhez le kell ülnöd! - javasolta csendesen.

Zöldes íriszeim magas fokú kíváncsiságtól leterhelve követték szerelmem minden aprócska mozzanatát, mily idő folyamán karjainak hiányát tapasztaltam testem körül. Hosszú, nem mellesleg fedetlen lábai a kályháig terelték őt, hogy ujjai bárminemű habozást mellőzve kapcsolhassák ki a hőt a kivehetetlen alakot öltő palacsinta alatt. Miután cselekedetét sikeres vég jellemezte, egy oldalra irányuló lépés megtételét követően termett mellettem, ekkor arcomat irányába fordítva fontam össze tekintetünket. Szemeink megmozdulását egymásnak simuló ujjaink is követni készültek, mikor kezem barátom tenyerében lelt menedékre.

Ugyan ajkaim között rés éktelenkedett, mégis képtelen voltam azon szavak megalkotására, melyek nyelvemet húzták le mázsás súlyhoz hasonlóan. Fejemben megannyi kérdés vert sátrat, amikre pusztán egy személy irányából érkezhetett válasz, amennyiben bátorságot merítve érdeklődtem volna rejtegetni valóit illetően. Akármily mértékű késztetés lapult meg lelkemben, miszerint az angyalt egy székbe tessékelve kezdjek heves faggatózásba, nem tartogattam magamban elegendő erőt efféle sürgetés megejtésére. A szerelmem által adott lehetséges válasz gondolatától gyomrom fájdalmas bukfencek hadát vetette, és szívem dobbanásai egészen a felhők magaslatába szökő vérnyomásomról árulkodtak.

Gondolataim világából azon óvatos nógatás zökkentett vissza a momentán csúfnak vélt jelenbe, mely összefont ujjaink által invitált engem az étkező légterébe. Az előttem lassan ballagó illető arcára nem kaphattam rálátást, ellenben - szapora lélegzetvételeit véve bizonyítékként - íriszeiben tagadhatatlanul feszültség tükröződhetett. Meztelen hátán rendszerint feszültek meg izmai testének folytonos mozgása okául, ám ez esetben a bennem tomboló aggodalomnak hála képtelenségnek véltem, hogy a hasam mélyén alvó lepkék bármikor is kiszakadjanak álmaik szorosan ölelő karjaiból. A Harry vélekedése szerint célpontnak bemért helyiség falai között nyugtalanító csend honolt, amily jelenség csak intenzívebb alapokra helyezte a lelkemre nehezülő kétségbeesés érzetét.

Az ebédlőasztalhoz érve leültem a bútordarab végén időző székre, így szerelmem közvetlenül velem szemben foglalt helyet, továbbra is némasága mellett határozva. Ujjaink életüket féltve kapaszkodtak egymásba az asztal masszív felületén, holott a csodálatos teremtés kézfejemre mért lágy szeretgetési gyökeres ellentétét alkották a faanyag keménységének. Nyelve kikukucskált ajkainak börtönéből a remegő bőrfelület benedvesítése végett, majd mihelyst terve akaratának minden téren eleget tett, torkából hangok szöktek ki.