- Megérkeztek a végső eredmények.
Dr. Daldry szavai úgy hasítottak a helyiségben megrekedő feszült csendbe, mintha nyílvesszők millióit testesítették volna meg, melyek később szívem mélyébe döfődtek. Orvosom egyetlen negatív szót sem alkotott meg ajkaival, ennek ellenére számtalan borzalmas képzet született meg elmémben elkövetkezendő mondandóját illetően. Zöldes íriszeimnek sarkából alig észrevehetően sandítottam szerelmem irányába, ki úgy szorította kezemet ujjai között, mintha annak elvesztésétől rettegett volna titkon. Alsó ajka szemmel látható remegés áldozatává vált, aminek folyamán fogai közé szorította a kívánatos párnácskát.
- Az előbbi történetemre hivatkozva nem kívánnék hiú ábrándokat felállítani Önök előtt. - Dr. Daldry szavai megannyi negatív jelzőtől voltak megfűszerezve. - Amint megérkeztek a leletek, egyik kedves kollégámmal is megvizsgáltattam azokat abban reménykedve, talán szemüvegem torzított a felvétel tisztaságán. - mielőtt kifejtette volna, miféle eredménnyel is rendelkeztek a vizsgálatok, háttér történettel egészítette ki közlendőjét. - Harry, gyanakvásom sajnálatos módon beigazolódott, Önne...
- Ne mondja, kérem! - menyasszonyom megtört hangja váratlanul rekesztette meg a szavakat orvosom torkán.
- Szépségem! - ujjainak finoman intettem búcsút a hátán való gyengéd végigsimogatás kedvéért.
Gerince vonalán érzékelt tenyerem melegsége felém terelte mesés tekintetét, amily íriszek momentán sós könnyek mögött bújtak meg. Alsó rubinja megszorult kissé észrevehetően rendezetlen fogsora között, melyen cselekedet nyomán a terület némileg elfehéredett korlátozott vérellátása okán. A doktor úr megilletődve fürkészte a lány kipirult orcáit, kérelme benyújtásának oka felől érdeklődve némán. Mutatóujjam begyével íves szívecskéket formáltam meg szerelmem derekán, amin az említett tag letévedt a felületre.
- Dr. Daldry... - Daenerys lemondóan emelte maga elé kezét, megmutatva ezzel számunkra, mily intenzíven remegtek izmai. - Megtenné, hogy semmit sem mond? - a mesés teremtés bőrén végigszáguldó könnyek ölében leltek nyughelyre, odalent várva fentről sürgősen érkező társaikat.
- Kicsikém! - ajkaim szomorúan konyultak lefelé, ez idő alatt szerelmem nyakának megszeretgetése mellett tettem le voksomat.
Kézfejem felső része érzékien szántott végig ütőerének vonalán, ekkor artériájának üteméből tüstént ráeszmélhettem, szíve küzdött bordáinak börtönrácsai ellen. Felső ujjperceivel futólag itatta fel ama cseppeket, amik szemei alatt sátoroztak le, csakhogy igyekezete hiábavalóságának ténye könnyűszerrel helyeződött megkérdőjelezhetetlen alapokra. Óriási meglepetésként szolgált személyemnek ama mérhetetlen empátia jelenléte, melyet a tőlünk alig néhány lépésre vesztegelő illető tanúsított irányunkba. Ugyan munkája arra kötelezte, megfelelő mértékben tájékoztassa betegeit azoknak egészségügyi állapotáról, Dr. Daldry ezzel drasztikus ellentétet alkotva várakozott türelmesen, míg barátnőm lelki nyugtalanságának enyhítésében nem értem el sikereket.
- Cica? - a lányt megszólítva kívántam magamra invitálni lélegzetelállító ékköveit. - Nézz rám! - utasításom könyörgően hatott.
- Nem merek. - szavait követően könnyei elhatalmasodtak felette törekvését a szőnyeg alá seperve.
Mondata igazolása érdekében fejét heves mozdulatsorokat kísérve csóválta meg, mily idő során szemhéjai elfedték a világ borzalmait tekintete elől. Tenyerem lelki békességének reményében tévedt combjának felső szakaszára, majd nadrágja anyagán keresztül simogattam a területet, esetenként rászorítva végtagjára. Próbálkozásaimra ügyet sem vetve szándékozott elbújni a koponyájában kiépített idillikus világ határai között, ámde betegségem tudata nem engedte ellazulni testét.
YOU ARE READING
Fiatal (Befejezett)
FanfictionEgy egyszerű lány volt, tinédzser évei végének küszöbén állva, ahogy készült belekóstolni a valódi világ rejtelmeibe. Mikor azon a megszokott keddi napon leszállt a buszról és átlépte iskolája kapuit, még cseppet sem sejtette, hogy attól a naptól ke...