Fiatal (Befejezett)

26. fejezet

Az autó bel terében síri csend honolt, melyen nesztelenséget még a rádió sem kívánt megrondítani. Gyomromat égető fájdalom fogta el a bensőmben repkedő pillangók miatt, kik minden aprócska zsigeremhez ellátogattak. Szívem azon momentumban feltornázta magát összeszűkült torkomba, mikor rájöttem, az angyal felém intézett mondatai valós alapokon nyugodtak. Az ölemben pihentetett, verejtékezéstől nyirkos kezeim kocsonyához hasonló remegést produkáltak, így ujjaimat kénytelen voltam összefonni, megállítva idegeim mozgását. Nyakamon érzékeltem ütőerem szapora lüktetését, melynek hatására rögtön gondoltam, vérnyomásom mértéke egészen a magasba hágott. Lábammal nesztelenül doboltam a kocsiban, ezáltal sarkam folyamatosan elvált, majd újra összetalálkozott a jármű kárpitjával.

Reméltem, mellkasom szapora emelkedése, s süllyedése nem keltette fel Harry figyelmét, ki csendesen üldögélt jobb oldalamon, a sofőrülésben. Tenyere hosszú percek óta időzött fehér nadrágom révén melegített combomon, alkalomadtán megszorítva azt. Feltételezhetően az angyalnak fogalma sem volt arról, hogy érintése még ruhám anyagán keresztül is égette bőrömet, erőteljes bizsergést váltva ki minden kicsiny porcikámból. Hirtelen kényszerültem nélkülözni kezének gyengéd tapintását, mikor mutató-, és hüvelykujja közé csípve alsó ajkát állt meg azon közlekedési lámpánál, mely egy szempillantás alatt váltott sárgáról pirosra.

A jármű bel terében hallható, motor keltette monoton zaj nem szűnt meg létezni, viszont füleim kellően megszokták e neszt ahhoz, hogy kizárhassam azt környezetemből. Félve sandítottam a férfi irányába, ekkor láttam, miként rezzenéstelen arccal meredt a szélvédőn túli világra, továbbra is alsó ajkát fogva. Az elém táruló kép a hasamban élő lepkéket őrült repkedésre motiválta, alhasamba bizsergést hozva el. Oly csábítóan hatott rám töretlen koncentrációja, melyen érzésre szavakat képtelen voltam találni.

Harry egy megkönnyebbült sóhajt eresztve lépett a gázra, ez időben némileg az ülésemnek simultam hátammal a váratlanul érkező lendületnek hála. Keze visszasiklott combomra, mintha csak ott lett volna eredeti helye. Remegő ujjammal vonakodva érintettem meg a középső ujját ékesítő ezüst gyűrűt, amily ékszerbe a "béke" szót gravírozták dísz gyanánt. Félénk érintésemre az angyal ujjbegyei megszeretgették combomat, eztán ujjaink egyként szövődtek egymásba.

Az imént beszívott oxigén megrekedt tüdőm fogságában, ajkaim elnyíltak egymástól, ellenben a leghalkabb hang hallatására is képtelen voltam. Hüvelykujjammal finoman cirógattam meg sajátját, amiből eredően a járműben halk kuncogása volt hallható alapzaj formájában. Szemeim kíváncsian mérték fel kézfejéneknek minden aprócska milliméterét. Cselekedetem közben továbbra is sápatag bőrét cirógattam, kiélvezve az általa kínált bársonyosságot.

Az ujjain fénylő gyűrűk hada elkápráztatott, ugyanis részemről szokatlan látványt biztosítottak azon férfiak, kik az efféle ékszereket hordták előszeretettel, ámbár Harry kezein kifejezetten jól mutattak a különféle karikák. Az öklein húzódó bőrfelület selymes volt, s némiképp kipirult. Férfi létére körmei ápolására alaposan ügyelt, hiszen azok jó néhány nőjénél is szebben mutattak.

- Olyan gyengéd a kezed. - bókja hallatán arcomra egészséges mértékű pír tört utat magának. - El sem tudod hinni, mennyire vágyom arra, hogy máshol is megérinthess. - kaján vigyort engedett édes ajkaira, míg szavai megalkotására kerített sort.

Tüstént elhúztam kezemet közeléből, habár sajátja nem tágított combomtól. Sietős reakcióm harsány nevetést csalt elő az angyalból, melynek következtében lányos zavarom még erősebb mértékben hatalmasodott el felettem. Tudtam, vöröslő arcom nem kerülte el Harry figyelmét sem, ugyanis az ajkain játszó szórakozott vigyor azonmód ténnyé alakította sejtésemet. Fejemet az ablak felé fordítva kémleltem a házához vezető utat, iparkodva tudomást sem szerezni remegő kezeimről, s pír borította orcámról.