Ne higgy nekem mikor csörög a lánc,
kezdődik már lassan az éjféli tánc,
lehunyva szemeid álomra hajtod fejed,
de jaj felébredve vajon ugyanott leszel,
s majd akkor is szembe kell vele nézz,
ha szemeibe nézni is félsz,
mikor nyúl feléd démoni kéz,
s rút rémálomként elér,
hagyd vigyen magával,
lázálom s kínok földjére akár,
ezt az árat szabom meg,
hiszen szabadulni akartál.
