Valahányszor jön a haladás szele,
és belemar a fáradt testbe,
bemutat a józanságnak a kedves;
ébredj ember, előtted az este,
tudod, ami felemelkedett egyszer,
örökké a feledésbe sohasem eshet,
mindig és újra elfog jönni azaz eset,
amikor előzőnél is többet vesztesz,
tűrheted esőben a hideg cseppet,
vagy barátsággal menedékre lelhetsz,
a haragoddal szemtől szemben,
meggondoltad mit fogsz tenni nemde,
nem dobbanhat a szíved, ha tükröd ferde,
makacskodsz a józan szóval szemben,
vagy rájössz, amit minden erőd felejt?
