Állj félre és nézd meg végre mit tettél,
összeforrtnak hitt sebet mosollyal feltéptél,
miért jöttél vissza, nincs már itt semmid,
hátat fordítottál felégetted, leromboltad mind.
Virágzó almaligetek voltak közös terveink,
mára nem többek zokogó csonkok mind,
elfogyott régen a szó, amit mondhatnál még,
szívem otthona romhalmaz, ez elég bizonyíték.
Végigperzselték mindet az utolsó szavaid:
nem akarsz itt ragadni velem tovább,
hiszen nem akarok sehová tartani,
te voltál, aki elsőnek adtad fel, ezt sose feledd.
