Kandúr (személyes)

1 0 0
                                    

Imádja, hogy a szúnyoghálót rombolhatja,
vagy éppen a gazda türelmét borzolhatja,
alszik és eszik, nem simogatod megsértődik,
amin csak lehet lelket látóan betekint,
hálás nagyon: "kint felejtettél már megint",
szentestekor is havas a bunda kis hamis;
ne félj semmit a radiátor majd megsegít,
szem, ha bosszúsan kutat: merre nyávoghat;
előbb itt volt, megfordultam, most vajon hol van,
néz fel: sárga szemek szekrényről lesnek kacagva,
karácsony fája alatt idén vajon mi vár,
széles és ragyogó mosolyt csal ajkaidra a hallomás,
pirosba öltöztetett doboz tetején jókora masni,
mocorog; türelmetlenséged szó nélkül nem tudja hagyni,
szíved nyitja, lelked felkiált: nyávogva ugrál a boldogság,
vágyad csillaga, szeretteid mosolya, mind ahányszor már,
boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kíván.

VersekWhere stories live. Discover now