Pirkadattal érkeztem,
teli reménnyel,
végre újra láthatom.
Amikor elmentem,
visszaváró könnyek kísértek,
az ígéretet emlékeimbe bezártam.
Csizmám társalgott az avarral,
szívem táncolt a torkomban,
ez az érzés már hiányzott.
Odaérve mégis azt láttam,
vén tölgyfának vetett háttal,
rózsám más karjában viháncolt.
Szomorúság mart belém,
téglafal lett kiskapum helyén,
bealkonyodott a világom.
